A sport bölcsője.
Az első újkori olimpiára 1896-ban Athénban került sor, ezzel indult útjára az olimpiai játékok modernkori történelme. Akkor 14 ország 241 sportolója állt rajthoz. A legnagyobb és legrangosabb sporteseménynek az akkor még 80 ezer főt befogadni képes Panathenaic Stadion adott otthont. A főbb sportágak a birkózás, az atlétika, a torna és a súlyemelés voltak, valamint a maraton, amelyet egy görög sportoló nyert meg, megszerezve ezzel a házigazdák egyetlen aranyérmét. Magyarországot egy 7 fős delegáció képviselte, Hajós Alfréd 2 aranyérmet szerzett.
A jelenlegi Panathenaic Stadion vélhetően egy ősi stadion helyén épült, ami egykoron hasonló játékoknak adott otthont. A játékokhoz tartoztak vallási fesztiválok, ünnepségek, kulturális események, és sportversenyek is, így például boksz, birkózás, és szekérhajtás. Ezek a játékok még ie. 566-ban kezdődtek.
Valamikor a stadion helyén egy természetes völgy terült el, Agra és Ardettos dombjai között, a lejtőn, fadeszkákon pedig a néző kaptak helyet. I.e 329-ben épült meg a stadion csupa márványból, később pedig a sportpályát is megnagyobbították és felújították. A renoválás Herodes Atticus nevéhez fűződik, aki a Római Birodalomban csodálatos épületeket emelt hatalmas vagyonából. Megváltoztatta a stadion alakját is, egyenes vonalúról patkó alakúra és fehér márványból készült ülőhelyek kerültek lankákra. A teret márvány, bronz és aranyszobrok díszítették.
1896, a 100 méteres futás versenye.
A Római Birodalom bukása után a stadion is pusztulni kezdett. 1500 évvel később egy görög üzletember, Evangelos Zappas segítségével renoválták az újjászülető olimpiai játékokra.
Sajnos Zappas már nem élte meg azt, hogy az olimpiai játékokkal felavatták a stadiont, de a hatalmas vagyon, amit erre a célra hagyott, még egy második átalakítást is lehetővé tett, amikor a stadionban ismét márványülések kaphattak helyet. Az első újkori olimpiát 1896-ban tartották, majd 2004-ben újra Athéné lett a rendezés joga.
Forrás: www.amusingplanet.com, kiemelt kép: Flickr/The Happy Rower
