Madarak és kastélyok.
Hazánk egyik ékköve a Fertő-tó, amelyen a szomszédos Ausztriával osztozunk. A Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2012 óta hungarikum.
A különleges tó környéke 8000 éve a különböző kultúrák találkozópontja.
A Fertő-tó mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, valamint Európa legnyugatabbi sztyepptava és szikterülete. A vízfelület nagyobb részét nád fedi, rendkívül gazdag élővilággal. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavakat, homokos síkságot, szikes réteket és lankákat, dombokat rejt.
A Fertő sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes, sós állóvíz, sótartalma 33-szorosa a Balatonénak. Vizében és iszapjában is sok a nátrium, a vize erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják. Vízszintje nagyon ingadozó, igazi különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása.
Számos ritka, védett élőlényt találunk ezen a vidéken.
A kosborfélék mellett gazdag a terület lepkevilága, de gőték, védett ürgék is élnek itt. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Mind a fészkelő, min az átvonuló madarak tekintetében a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye.
Minden települése hordoz kulturális, építészeti vagy történelmi értékeket.
A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó népi építészete is, de kiemelkednek a 18-19. századi kastélyai is, többek között a fertődi Esterházy és a nagycenki Széchenyi Kastély. Fertőszéplakon született Széchenyi Ferenc, a ’legnagyobb magyar’ édesapja, a Nemzeti Múzeum alapítója. Fertőrákoson a lajtamészkő bányászatról elhíresült egykori kőfejtőt csodálhatjuk meg. Sarród kis ékszerdoboz csendes utcáival, felújított házaival, népi emlékeivel.
Forrás: www.fertotaj.hu
