A klímaváltozás veszélyezteti.
1996 óta választja meg az Év fáját az Országos Erdészeti Egyesület, hogy egy adott őshonos fafajra irányítsa a figyelmet. 2024-ben a fókuszba hazai erdők jól ismert fája, a közönséges bükk (Fagus sylvatica) kerül majd.
A nyertes online szavazással dőlt el most is, 38 vokssal a bükk került a dobogó felső fokára. A második helyen – 344 szavazattal – a rezgőnyár (Populus tremula), míg a harmadik helyen – 139 szavazattal – a kecskefűz (Salix caprea) végzett.
A közönséges bükk akár 40 m magasra is megnőhet, törzse egyenes, hengeres. Kérge sima, szürke, levelei elliptikusak, bőrszerűek. A bükk későn lombosodik, de akkor igen mély árnyékot ad. Jellemzően közép-európai faj; a Kelet-európai-síkság és a legészakibb részek kivételével egész Európában előfordul. Hazánkban 600 m felett erdőalkotó, a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatot és a meszes talajt kedveli.
Jó egy évszázaddal ezelőtt faanyagát csak faszénégetésre, hamuzsírfőzésre használták, azóta a faipar fontos nyersanyaga, bútor, talpfa, hordó, parketta, furnér készül belőle. A belőle készült faszén kiváló tüzelő. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk, az esztétikai, turisztikai szempontból is fontos bükkösök megtartása a jövő erdészeinek nagy kihívása.
Olajokban gazdag makkja a sertések értékes tápláléka – ezért vidéken olykor kihajtják a disznókat az erdőbe makkoltatni. A bükkmakk emberi fogyasztásra is alkalmas; különösen ínséges időkben eszik nyersen, főzve vagy sütve. Egyes szláv népek körében még ma is megtalálható táplálékként. A makkból étolaj is préselhető. A száraz lepárlással nyert bükkfakátrány kenőcsök és gyógyszappanok összetevője lehet.
Forrás: oee.hu
