Ha valaha is voltál gyerek, esélyes, hogy megpróbáltad. Vagy legalábbis láttál másokat egy gilisztát kettévágni, mert “úgyis két giliszta lesz belőle” – igaz? Nos, ideje tisztázni: a giliszták nem a görög mitológiából szöktek, és nem rejtőzik bennük halhatatlan regenerációs képesség. De az igazság még így is egészen lenyűgöző.

A nagy kérdés: túléli-e a giliszta, ha kettévágjuk?

Röviden: attól függ. A giliszták teste szelvényekből áll, és ha a vágás a megfelelő helyen történik – az elülső részben, közel az ún. klitéllumhoz (ez a vastagabb, öv-szerű rész a test közepén) –, akkor az első rész eséllyel túlélheti és regenerálhatja elvesztett szakaszait.

Viszont a hátsó rész, amelyben nincs agy, nincs szív, és nincs elég létfontosságú szerv, szinte biztosan nem fog új fejet növeszteni és “önálló életre kelni”.

Mi történik valójában, ha félbevágunk egy gilisztát?

Miért él ez a tévhit?

Valószínűleg azért, mert a levágott hátsó rész is mozog még egy ideig. Ez azonban nem a túlélés jele, hanem idegi reakció – az izmok és idegek válasza a sérülésre. Olyasmi, mint amikor a levágott csirkefej nélküli test még rohangál egy kicsit. Hát, biológia.

A regeneráció: csak részben szuperképesség

A giliszták – különösen a közönséges földigiliszták (Lumbricus terrestris) – valóban képesek valamelyest regenerálódni, de nem minden fajnál egyforma ez a képesség. A planáriák (laposférgek) például igazi regenerációs szupersztárok: egyetlen darabkából akár új teljes test is kinőhet.

A földigiliszták viszont korlátozottan regenerálódnak: a test első néhány szelvénye újranőhet, ha nem túl nagy a sérülés, és ha a létfontosságú szervek megmaradtak. A hátsó rész azonban ritkán képes új fejet növeszteni.

Milyen szerepe van ennek a természetben?

A regeneráció nemcsak túlélési képesség, hanem evolúciós válasz a ragadozók és balesetek jelentette veszélyekre. A gilisztáknak, akik gyakran kerülnek lapátra, csirkecsőr alá vagy gyerekkezek közé, jól jön, ha legalább részben újraépíthetik magukat.

Mi történik valójában, ha félbevágunk egy gilisztát?

És miért ne vágd ketté őket?

Mert bár a giliszták túlélőművészek, nem fájdalommentes lények. Van idegrendszerük, reagálnak az ingerekre, és a regeneráció energiaigényes, kockázatos folyamat. Emellett a giliszták a talaj ökoszisztémáinak kulcsszereplői – komposztálnak, szellőztetnek, tápanyagot forgatnak vissza a földbe. A szó szoros értelmében ők tartják életben a kertedet. Szóval ha gilisztát látsz: köszönd meg neki, ne darabold fel.

Amit tényleg tudnod kell, mielőtt gilisztát vágsz ketté

– A félbevágott giliszta egyik fele túlélheti, de nem lesz belőle két új állat.
– A regeneráció korlátozott, és csak bizonyos faji és biológiai feltételek mellett működik.
– A hátsó rész szinte mindig elpusztul, még ha egy darabig mozog is.
– A giliszta nem játék, hanem ökológiai szuperhős.