Ha valaha is voltál gyerek, esélyes, hogy megpróbáltad. Vagy legalábbis láttál másokat egy gilisztát kettévágni, mert “úgyis két giliszta lesz belőle” – igaz? Nos, ideje tisztázni: a giliszták nem a görög mitológiából szöktek, és nem rejtőzik bennük halhatatlan regenerációs képesség. De az igazság még így is egészen lenyűgöző.
A nagy kérdés: túléli-e a giliszta, ha kettévágjuk?
Röviden: attól függ. A giliszták teste szelvényekből áll, és ha a vágás a megfelelő helyen történik – az elülső részben, közel az ún. klitéllumhoz (ez a vastagabb, öv-szerű rész a test közepén) –, akkor az első rész eséllyel túlélheti és regenerálhatja elvesztett szakaszait.
Viszont a hátsó rész, amelyben nincs agy, nincs szív, és nincs elég létfontosságú szerv, szinte biztosan nem fog új fejet növeszteni és “önálló életre kelni”.
Miért él ez a tévhit?
Valószínűleg azért, mert a levágott hátsó rész is mozog még egy ideig. Ez azonban nem a túlélés jele, hanem idegi reakció – az izmok és idegek válasza a sérülésre. Olyasmi, mint amikor a levágott csirkefej nélküli test még rohangál egy kicsit. Hát, biológia.
A regeneráció: csak részben szuperképesség
A giliszták – különösen a közönséges földigiliszták (Lumbricus terrestris) – valóban képesek valamelyest regenerálódni, de nem minden fajnál egyforma ez a képesség. A planáriák (laposférgek) például igazi regenerációs szupersztárok: egyetlen darabkából akár új teljes test is kinőhet.
A földigiliszták viszont korlátozottan regenerálódnak: a test első néhány szelvénye újranőhet, ha nem túl nagy a sérülés, és ha a létfontosságú szervek megmaradtak. A hátsó rész azonban ritkán képes új fejet növeszteni.
Milyen szerepe van ennek a természetben?
A regeneráció nemcsak túlélési képesség, hanem evolúciós válasz a ragadozók és balesetek jelentette veszélyekre. A gilisztáknak, akik gyakran kerülnek lapátra, csirkecsőr alá vagy gyerekkezek közé, jól jön, ha legalább részben újraépíthetik magukat.
És miért ne vágd ketté őket?
Mert bár a giliszták túlélőművészek, nem fájdalommentes lények. Van idegrendszerük, reagálnak az ingerekre, és a regeneráció energiaigényes, kockázatos folyamat. Emellett a giliszták a talaj ökoszisztémáinak kulcsszereplői – komposztálnak, szellőztetnek, tápanyagot forgatnak vissza a földbe. A szó szoros értelmében ők tartják életben a kertedet. Szóval ha gilisztát látsz: köszönd meg neki, ne darabold fel.
Amit tényleg tudnod kell, mielőtt gilisztát vágsz ketté
– A félbevágott giliszta egyik fele túlélheti, de nem lesz belőle két új állat.
– A regeneráció korlátozott, és csak bizonyos faji és biológiai feltételek mellett működik.
– A hátsó rész szinte mindig elpusztul, még ha egy darabig mozog is.
– A giliszta nem játék, hanem ökológiai szuperhős.
