Őrizzük meg őket az utókornak!
A Magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, amely aztán 2015-ben módosításra került, így megteremtődött a Kárpát-medencei szintű értékgyűjtés lehetősége.
Határokon innen és túl
Az intézkedés lényege, hogy a magyar nemzeti értékek gyűjtését, dokumentálását, átörökítését célul kitűző értékgyűjtő mozgalom beindulhasson. Nemzeti értéknek számít minden, a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék.
Az úgynevezett hungarikumtörvény nem akar túlszabályozni, csak a kereteit teremti meg az értékgyűjtés folyamatának. Inkább a mozgalom szellemiségét határozza meg, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzeti értékek ügye olyan ügy, amely minden magyar embert érint, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén él, hiszen értékeink egyetemesek.
Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület közreműködésével kezdődött el az erdélyi értékgyűjtő mozgalom kiépítése. Az értékgyűjtő mozgalom a „minden közösségnek vannak értékei” gondolat szellemében, egy alulról felfelé építkező rendszerben, az úgynevezett Nemzeti Értékpiramis rendszerében azonosítja, dokumentálja és rendszerezi a magyar nemzeti értékeket.
Az első 8 fecske
A nyáron megalakult Székelyföldi Értéktár alakuló ülésén nyolc székelyföldi érték felvételéről döntött. Ezek pedig a következőek:
1. A székelyderzsi erődtemplom
2. A csíkszeredai Mikó-vár
3. A csíksomlyói pünkösdi búcsú
4. A marosvásárhelyi Kultúrpalota
5. A mikházi ferences templom és kolostor
6. Kézdivásárhely történelmi központja
kezdimuemlekepuletei.wordpress.com
7. A Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
8. A kürtőskalács
További információ a hungarikumokról és az értéktárakról a Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár és a Székely Értéktár weboldalakon található.