Az elnevezés egy népszerű süteményt takar.
2015 decembere óta hungarikum a botra tekercsnek, dorongfánknak, dorongos fánknak, kürtősfánknak, kürtős pánkónak is nevezett sütemény. Bizonyára sejted már, hogy a különféle nevek mind a kürtőskalácsot takarják, amely a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett.
Fotó: mindmegette.hu
Nevét vélhetően onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. Ugyancsak a múlt században vált uralkodóvá a ma ismert elnevezése és írásmódja (kürtőskalács), ismereteink szerint nyomtatásban először egy 1926-os kiadású, a Brassói Lapok könyvosztálya által megjelentetett „Biri néni szakácskönyve” című könyvben jegyezték így.
Fotó: hungarikum.hu
Az édes tésztájú süteményt korábban ünnepi alkalmakra készítették, de aztán a mindennapokban is helyet kapott. A parázs fölött forgatott, dorongon sült sütemények családjába tartozó finomság ma már úton-útfélen, fesztiválokon, bevásárlóközpontoknál is kapható. Mindig megjelenik valami új íz, újdonság is: sokszor kókuszba, fahéjas cukorba, mákba forgatják, és már kapható a kürtőskalácsba töltött fagyi is.
Fotó: thethings.com
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület lépéseket tett annak érdekében, hogy a süteményt magyar termékként vegye nyilvántartásba az Európai Unió. 2015. december 3-a óta hungarikumként is jegyzik.
