Evolúciós csapda.

A nagyméretű, aranyszínű ausztrál ékszerbogár (Julodimorpha bakewelli) Ausztrália déli részén élő állat, a száraz, félszáraz területek lakója. A többi rovarhoz hasonlóan életének egyetlen célja a szaporodás. Minden évben a párzási időszakban a hímek körberepülnek a földön mászkáló nőstények fényesbarna páncélja után kutatva, hogy a hátukra ugorva párosodjanak velük. Az esetek egy részében azonban csúnyán eltévesztik a rajongásuk tárgyát.

1981 tavaszán, vagyis augusztus-szeptemberben két entomológus, a kanadai Darryl Gwynne és az ausztrál David Rentz terepgyakorlaton voltak Ausztrália nyugati részén, amikor érdekes felfedezést tettek. Jó néhány hím bogarat figyeltek meg, amelyek egy 375 ml-es, ún. subbie sörösüveggel akartak párosodni. A kutatók felszedték az üveget és megpróbálták lerázni a bogarakat róla, de a rovarok nem akarták azt elereszteni.

Amikor körülnéztek, az tudósok még több ilyen üveget láttak meg, mindegyiken tucatnyi bogár igyekezett intim helyzetbe kerülni a palackkal. A viselkedés megdöbbentette a szakembereket, ezért egy rövid kísérletet végeztek, amelynek során 4 üres sörösüveget tettek le a földre. A környék tele volt sörösüvegekkel, amiket száguldó autók ablakából dobtak ki. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vonzza-e az üveg a bogarakat. Fél óra sem kellett ahhoz, hogy 2 üvegen 6 bogár jelenjen meg.

Mi vonzotta a bogarakat oda? Biztosan nem a sör, mert az üvegek teljesen ki voltak száradva, másrészt a rovarok nem a palack szájánál, hanem az aljánál tömörültek.

A válasz nyilvánvalóvá válik, ha közelebbről is megvizsgáljuk az üveget, amely fényesbarna, az alján pedig körbe kis dudorokat találunk, hasonlóan a bogár páncélján lévő kis gödröcskékhez. A hímeket teljesen összezavarja sörösüveg, amely egy az egyben egy nőstény fénylő hátára emlékezeti őket. A biológusok ezt a jelenséget evolúciós csapdának nevezik. Ez akkor fordul elő, ha az emberi tevékenység olyan környezeti változásokat idéz elő, amelyek rossz élőhelyválasztásra késztetik az állatokat és mindez gyors populáció hanyatláshoz, akár kihaláshoz vezethet.

A nőstény bogarak és a sörösüvegek hasonlósága végzetesen összezavarhatja a hímeket.

Gwynne és Rentz dokumentálták, hogy amikor a hímek az üvegeken landoltak, addig próbálkoztak a párosodással, míg fizikailag bírták. A természetes élőhelyükön mindez a bogarak éhenhalásához vagy teljes kimerüléséhez vezethet. A kutatók megfigyeltek olyan eseteket, amikor a hímek leestek az üvegről a kiszáradás miatt, mások annyira kimerültek, hogy ragadozó hangyák falták fel őket.

Szerencsére az ausztrál sörgyártó már megváltoztatta a sörösüvegek dizájnját, lekerültek róluk a kis dudorok így remélhetőleg többé nem mennek tévútra a nászra vágyó bogarak. Darryl Gwynne és David Rentz, akik megfigyeléseikről cikket írtak, 2011-ben megkapták az Ig Nobel-díjat, amellyel a teljesen valószínűtlen kutatásokat szokták ’elismerni’.

Forrás: www.amusingplanet.com