Növényvédelmi szempontból még hasznos is.
Minden évben akadnak járókelők, akik aggódnak, ha kéregdarabokat látnak a platánfák körül. Nem biztosak benne, hogy természetes jelenség-e, netán valami betegség miatt válnak le a kisebb-nagyobb darabok?
A Főkert igyekszik megnyugtatni a hozzájuk fordulókat. Egy cikk keretében tájékoztatnak, hogy kevés kivételtől eltekintve a parkokban található platánjaink az Észak-Amerika mocsaras részeiről származó nyugati platán és a Közel-Kelet, Mediterráneum középmagas hegységeiből származó keleti platán hibridjei. A kérgük ezért rendkívül változatos.
A hibrid fajok mindig örökölnek mindkét szülőtől, de nem azonos mértékben. Itt sincs ez másként: találkozhatunk olyan platánnal, melynek a kérge a nyugati platánéhoz, a levele pedig a keleti platánéhoz hasonlít jobban.
A keleti platán ritkás lombú, levele szeldelten karéjos, kérge apró lemezekre töredezik, sok évig, akár évtizedekig a törzsön és a vázágakon marad, hiszen eredeti élőhelyén a fás részeket védeni kellett a tűző napsütéstől. A nyugati platán ezzel szemben sűrű lombú, levélzete tenyeres karéjú, a kéreglemezek csak néhány évig fedik a fás részeket, 2-5 évenként nagy lemezekben válnak le.
Platanus occidentalis
Platanus hybrida
Platanus orientalis
A hibridek pedig valahol a két szülő közti átmenetet képviselik a kéregtípusban is. Kérgüket a fatest vastagodásának (az évgyűrűk növekedésének) mértékében szórják le, a fás részek vastagodását a talaj tápanyagtartalma és a tavaszi csapadékmennyiség határozza meg.
A parkjainkban található platánok közül azok, amelyek kérgüket a nyugati platán genetikai állományából örökölték, az ideihez hasonló csapadékos tavaszon a fatest jelentős vastagodásának köszönhetően nagy felületen hullajtják el az elhalt kéregdarabokat. A jelenség nem kóros, sőt, növényvédelmi szempontból még kifejezetten hasznos is, mert a platán-csipkéspoloska az elhalt, felvált szélű kéreglemezek alá bújva telel át, tehát ha nincs hová bújnia, jóval kevesebb egyed éli túl a telet.
Forrás: www.fokert.hu
