A bolgárkertészek története évszázadokra nyúlik vissza, és szoros kapcsolatban áll Magyarország agrárkultúrájának fejlődésével.

Bár a legtöbben a 19. század végi bevándorlási hullámról hallottak, valójában a bolgárkertészek első csoportjai már a középkorban megérkeztek hazánkba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy honnan erednek, hogyan telepedtek meg Magyarországon, és milyen hagyományokat honosítottak meg, amelyek a mai napig nyomot hagytak kertészeti kultúránkon.

Az első hullám: 1365–1426

A bolgárkertészek története Magyarországon jóval korábbra nyúlik vissza, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az első bolgárkertészek már az 1365 és 1426 közötti időszakban megérkeztek Magyarországra. Ezt az időszakot a Vidini Cárság bukása és az Oszmán Birodalom terjeszkedése jellemezte, ami arra kényszerítette a bolgár lakosság egy részét, hogy új megélhetési lehetőségeket keressen külföldön. Ezek a korai bevándorlók a Duna mentén telepedtek le, különösen a mai dél-magyarországi területeken, ahol mezőgazdasági tudásukat és munkakészségüket kihasználva gyorsan beilleszkedtek.

A második hullám: a 19. század második fele

A bolgárkertészek második nagy bevándorlási hulláma a 19. század végére tehető, amikor Bulgária az oszmán uralom alól felszabadult, de a nehéz gazdasági helyzet továbbra is sok embert kényszerített a kivándorlásra. Az 1880-as években érkező bolgárkertészek a kertészkedés hagyományait hozták magukkal, és különösen híresek voltak a zöldségek termesztésében. Az ország számos területén megtelepedtek, különösen Budapest környékén, Szegeden, illetve Székesfehérváron. Itt elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkoztak, és hamar híressé váltak piacaikon a friss és minőségi termékeikkel.

Miért „bolgárkertészek”?

A bolgárkertészek neve az eredetükre utal, és egy sajátos mezőgazdasági hagyományt képviseltek, amelyet generációról generációra adtak tovább. Az intenzív kertészeti módszereik és a precíz termesztési technikáik jelentős előnyöket biztosítottak számukra a magyar piacon. A “bolgárkertészek” kifejezés egy olyan márkanévvé vált, amely a minőségi és hatékony zöldségtermesztést fémjelezte. A bolgárok öntözési rendszereikkel, saját ásott kútjaikkal és zöldségeskerti tudásukkal nagyban hozzájárultak a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez.

Hol telepedtek le?

A bolgárkertészek elsősorban a Duna menti területeken, valamint a nagyobb városok, például Budapest, Szeged és Székesfehérvár környékén telepedtek le. A közelség a városi piacokhoz kulcsfontosságú volt számukra, mivel így gyorsan és hatékonyan tudták eljuttatni a friss termékeiket a fogyasztókhoz. Az itt kialakított bolgár közösségek erősen összetartóak voltak, és nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is különleges helyet foglaltak el a magyar társadalomban.

Milyen növényeket termesztettek?

A bolgárkertészek legismertebb termesztett növényei közé tartozott a paradicsom, a paprika, az uborka és a káposzta, de sok más zöldségfajta termesztésével is foglalkoztak. Szaktudásuknak köszönhetően képesek voltak a zöldségek intenzív termesztésére, így viszonylag kis területeken is nagy hozamot értek el. Ez különösen fontossá tette őket a városok közelségében, ahol a friss zöldségek iránti kereslet folyamatosan nőtt.

Hagyományok és közösségi élet

A bolgárkertészek nemcsak munkájukban, hanem közösségi életükben is különlegesek voltak. A családi gazdálkodás volt a központi elem, ahol minden családtag, még a gyerekek is, részt vettek a kertészeti munkákban. A közösségen belül erős összetartás jellemezte őket, gyakran segítettek egymásnak, közös eszközöket és tapasztalatokat osztottak meg. A bolgárkertészek ünnepeiken és vallási szokásaikon keresztül megőrizték saját identitásukat is, miközben sikeresen beilleszkedtek a magyar társadalomba.

A bolgárkertészet hanyatlása

A bolgárkertészek korszaka az 1940-es évek végén kezdett hanyatlani, amikor a második világháború és a kommunista rendszer megváltoztatta a magyar mezőgazdaságot. Az államosítás és a kisgazdaságok felszámolása jelentősen megnehezítette a bolgárkertészek életét. Sokan közülük visszatértek Bulgáriába, míg mások végleg beolvadtak a magyar társadalomba.

Örökségük és emlékezetük

A bolgárkertészek öröksége máig él a magyar kertészetben. Az általuk alkalmazott módszerek és innovációk, különösen az öntözéstechnika és az intenzív termesztés, a mai napig hatással vannak a hazai kertészeti kultúrára. Nevük és történetük azonban lassan feledésbe merült, bár egyes kutatások és közösségi kezdeményezések igyekeznek megőrizni és feleleveníteni ezt a gazdag múltat. A Bolgár Egyesület Magyarországon ma is ápolja ezt az örökséget, és igyekszik emléket állítani a bolgárkertészek munkásságának.

A bolgárkertészek nemcsak a magyar kertészet, hanem a társadalmi és kulturális kapcsolatok szempontjából is fontos szereplők voltak. Az általuk meghonosított termesztési technikák és közösségi értékek a mai napig érezhetők a hazai mezőgazdaságban. Emlékük egyaránt szolgál tanulságul és inspirációként a jövő nemzedékei számára.

Kiemelt kép: www.bolgaregyesulet.hu