Gyakori tanács: ha nem akarsz elkalandozni munka közben, tedd el a telefonod. Kapcsold ki. Fordítsd képernyővel lefelé. Zárd fiókba. De vajon tényleg ennyi kellene ahhoz, hogy fókuszáltabbá váljunk? Egy friss, 2024-es kutatás szerint sajnos nem ilyen egyszerű a képlet. A figyelemelterelés ugyanis nem a telefon közelségében, hanem mélyebben gyökerező viselkedésmintákban bújik meg.
Ha nincs kéznél a telefon… előkerül a laptop
A kísérletben 22 résztvevő vett részt, akiknek két külön alkalommal kellett 5 órán át számítógépes feladatokat végezniük. Az egyik körben a telefonjuk ott hevert előttük az asztalon. A másik körben viszont el kellett helyezniük egy másik asztalon, 1,5 méterre tőlük – elérhető közelségen kívül. A kutatók azt várták, hogy az eszköz távolsága jelentősen befolyásolja majd a figyelmet.
És befolyásolta is – de nem úgy, ahogy gondolnánk. A telefon elrejtése valóban csökkentette annak konkrét használatát, viszont az így „felszabadult” figyelmet a résztvevők mással töltötték ki: több időt töltöttek nem munkával kapcsolatos böngészéssel a számítógépen. A halogatás nem tűnt el, csak platformot váltott.
Nem a telefon a hibás – hanem a megszokás
Dr. Maxi Heitmayer és társai szerint a mobiltelefon csak egy kapu – egy jól ismert, könnyen elérhető csatorna a figyelemeltereléshez. Ami igazán számít, az a viselkedés mögötti motiváció. Miért akarjuk elterelni a figyelmünket? Unalom, fáradtság, szorongás? Ezek a pszichológiai állapotok indítják be azt az ösztönt, hogy „valami mást” csináljunk – és mindegy, hogy az a valami a telefon, egy YouTube-videó vagy egy hírportál.
Ráadásul a telefon különösen csábító, mivel rengeteg funkciót sűrít egyetlen eszközbe: zene, üzenet, idő, fotó, hír, játék. És mindehhez értesítések, kiszámíthatatlan jutalmak társulnak – pont mint egy játékgép esetében. Ez a mechanizmus teszi annyira nehézzé a digitális szokásaink megváltoztatását.
Szokásformálás vs. eszközmenedzsment
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy önmagában a telefon elrejtése nem oldja meg a problémát. Ha nem dolgozunk a belső késztetéseinken, akkor ugyanúgy elkalandozunk majd – csak más eszközön. A valódi kihívás tehát nem az eszköz „elrejtése”, hanem a viselkedés tudatos átalakítása.
Mit lehet tenni?
– Figyeld meg, mikor nyúlsz a telefonért. Milyen érzés előzi meg? Unalom, stressz, kimerültség?
– Kísérletezz alternatívákkal. Ha megszokásból kapnád elő a telefont, próbálj meg sétálni egyet, olvasni 5 percet, vagy csak becsukni a szemed.
– Kezdd kicsiben. Ne próbálj azonnal radikálisan leszokni – elég, ha naponta 1-2 tudatos „telefonnélküli szigetet” építesz be a napodba.
– Tudd, hogy ez nem csak rajtad múlik. Az alkalmazások tervezői is azon dolgoznak, hogy minél tovább maradj az eszközön. Tudatos használat = erősebb kontroll.
A figyelem ott dől el, ahol nem is gondolnánk
A 2024-es tanulmány azt mutatja: nem elég fizikailag eltávolítani magunktól a figyelemelterelő eszközt. A probléma mélyebb – viselkedési mintákban, szokásokban, belső állapotokban gyökerezik. A megoldás pedig nem csupán technikai, hanem tudatos viselkedésformáláson alapul. Nem a telefon hibája, ha nem tudunk fókuszálni – de rajtunk múlik, hogyan tanulunk meg jobban bánni vele.
Forrás: Heitmayer, M., & Lahlou, S. (2024). Hiding your phone won’t break the habit: How changing availability affects use. Computers in Human Behavior, https://doi.org/10.1016/j.chb.2024.108310
