Ismerjük meg őket!
Minden évben megválasztják az év fajait, azaz az év vadvirágát, halát, emlősét és a többieket. A versengés nem öncélú, a címet viselő fajokat aztán rendezvények, vetélkedők, ismeretterjesztő anyagok segítségével mutatják be a nagyközönségnek. A cél, hogy felhívják a figyelmet egyes, veszélyben lévő, ritka fajokra, rajtuk keresztül az eltűnő élőhelyekre, vagy olyan élőlényekre, amelyekről méltatlanul keveset tudunk.
Nézzük, hogy 2019-ben mely fajok viselik ezt a címet!
Gomba:
Az év gombája: a bronzos vargánya
A feketésbarna, foltosan bronzszínű vargánya Európában és Észak-Afrikában honos. Hazánk számos pontján megtalálható, tölggyel és bükkel előszeretettel alkot gyökérkapcsoltságot. Melegkedvelő, lomberdőkben nyáron és ősszel láthatjuk.
https://www.instagram.com/p/BnwfiASB_RO/
Ehető, ízletes csemegegomba.
Növények:
Az év vadvirága: a magyar zergevirág
A magyar zergevirág hazánkban elsősorban a Vértesben, a Mátrában és a Bükkben fordul elő, csak elszórtan él a Mecsekben és a Duna-Tisza-közén. Száraz tölgyesekben és pusztafüves lejtőkön bont szirmokat áprilistól május végéig. Jellegzetes tőleveleit és nagyméretű sárga virágait olykor-olykor kertekben is viszontláthatjuk.
Magyarországon védett, eszmei értéke: 50 000 Ft.
Az év fája: a sajmeggy
A sajmeggy terebélyes koronájú, többnyire alacsony termetű fa, amely állandóan nedves, tápanyagdús talajban fejlődve akár több méter magasra is megnőhet. Jó példa erre a budapesti Füvészkert példánya, amely gondos ápolás mellett a napjainkban már a 20 méter magasságot is eléri.
A sajmeggy apró, fehér virágai lombfakadással egy időben nyílnak. Termése feketére érő csonthéjas, melyet fűszerként és likőr alapanyagként is felhasználnak. Mivel a fa a kéreg alatt kumarin illatot áraszt, korábban pipaszárat is készítettek belőle.
A korábbi fenyvesítések és a túltartott nagyvadállomány miatt visszaszorulóban van.
Állatok
Az év rovara: a havasi cincér
A foltos szalamandrához hasonlóan a havasi cincér sem keverhető össze más hazai fajjal: testét sűrűn álló, kékesszürke szőrök fedik, amik bársonyosnak tűnő fekete foltba tömörülnek. Európa déli részén gyakori, hazánkban leginkább a hegyvidéki bükkösökben él: a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben is rábukkanhatunk.
A havasi cincér lokális kipusztulásához vezethet, ha a nagyobb tarvágásoknál a tápnövényül szolgáló fák minden egyedét eltávolítják. A nyár elejéig letermelt faanyagokra számos nőstény érkezhet peterakás céljából, ami szintén veszélyt jelent, hiszen az elszállításkor ezek megsemmisülnek. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az év kétéltűje: a foltos szalamandra
Hazánk egyik leglátványosabb kétéltűjének színösszeállítása már messziről magára vonja a kíváncsi tekinteteket: míg hasa általában szürke, addig a háta fekete színű, melyet sárga foltok díszítenek. Legnagyobb számban az Északi-középhegységben van jelen a Börzsönytől a Zemplénig, de az Őrség és a Pilis hűvösebb klímájú erdeiben is megfigyelhető. A foltos szalamandra sekély vízben párzik. Nem kevés veszélyt jelent, hogy a forrásoknak a száma folyamatosan csökken.
Emellett a világszerte több helyen felbukkanó szalamandraevő kitridgomba is fenyegetettséget jelent a fajra. Hogy hazánkba ne kerülhessen a kórokozó, 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék és a szögletesfogsorú-gőtefélék bármely fajának tartása, forgalmazása. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
Az év hala: a vörösszárnyú keszeg
Az Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt élénkvörös úszós faj állóvizekben és lassú vízfolyásokban él. A pirosszeműnek is nevezett hal lápokban, mocsarakban és csatornákban csapatokba verődik, ahol vízinövényeket kutat fel táplálék gyanánt. Tömeges előfordulású, nem fenyegetett. Szerepe a vizek szűrésében és a ragadozó halak takarmányozásában jelentős.
Az év madara: a gólyatöcs
A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta előtt, augusztus végén ismét útra kel a trópusi Afrikába. Magyarországon a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon sekély, szikes tavak mentén él. A vízbe gázolva hosszú csőrével halássza ki a rovarokat és más gerincteleneket.
A gólyatöcs élőhelyét, a szikes tavakat az 1980-as évektől felszámolták, ez a mai napig kedvezőtlenül hat a fajra. A klímaváltozás is befolyásolja az egyedszámot: száraz telet követően ezerről akár kétszázra is csökkenhet a fészkelő párok száma. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Az év emlőse: az eurázsiai hiúz
Hazánkban az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén fordul elő. Példányszáma azonban csekély, feltehetőleg alig tíz példány élhet erdeinkben. Nappalait hasadékban, üregben vagy barlangban tölti visszavonultan, majd az éj leple alatt indul vadászni, amikor is a kisemlősöktől kezdve az őzekig, szinte bármit elejthet.
Az első világháború idején teljesen eltűnt hazánkból, azonban az 1980-as évektől kezdve, ha csekély létszámmal is, de ismét jelen van az Aggteleki-karszt, a Börzsöny és a Mátra erdeiben. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft.
