Fajgazdag oázis a város szívében.
Több mint egy évszázadon át az Anhalter Bahnhof Berlin legfontosabb és legnagyobb pályaudvara volt. A német főváros szívében elhelyezkedő gyönyörű állomás száz méter széles homlokzattal, tágas várótermekkel, impozáns szobrokkal építészetileg is kiemelkedett. A Lipcséből, Frankfurtból, Münchenből érkező utasok kellemesen tudták itt a várakozás idejét tölteni. A hatalmas üvegszerkezetes vastető alatt egyszerre akár 40 000 ember is elfért.
Hitlernek azonban más tervei voltak Berlinben. Ő a várost az egész világ fővárosává kívánta tenni, kedvenc építésze, Albert Speer segítségével. Számára az Anhalter Bahnhof csak útban volt.
Azonban mielőtt leromboltathatta volna az 1840-e években épült pályaudvart, az ellenséges bombák döntötték romba az épületet. A vonatállomás nagy része megsérült, a tetők hiányoztak, a megmaradt falak életveszélyessé váltak. A vasúti infrastruktúra akkora károkat szenvedett, hogy az ország vonatközlekedése megbénult.
Miután a háború véget ért, az Anhalter örökre bezárt és a vonatokat kerülőutakra terelték. 1960-ban az épületet lerombolták, csak egy homlokzat egy része maradt meg, ez a mai napig áll. Napjainkban irodaépületek, üzletek, játszótér veszi körbe.
A keveset használt, háborítatlan területen a természet vette át az uralmat és az elmúlt évtizedekben fajgazdag oázissá változott a város szívében. Száraz füves pusztát, dzsungelszerű erdőt és lágyszárú vegetációt egyaránt találunk erre. Natur-Park Südgelände néven natúrparkká nyilvánították az egykori vasúti területet.
366 páfrány-, 49 gomba-, 49 madár-, 14 szöcske- és tücsök-, 57 pók- és 95 méhfajt számoltak itt a kutatók, ezek közül 60 faj veszélyeztetettnek számít. Jó néhány épületrész, építmény még ma is látható, így például a több km-nyi vasúti sín, egy gőzmozdony, jelzőlámpák, acél víztorony és egy hivatali épület.
Forrás: Amusing Planet
