Kötött történetek.

Az inkák a legnagyobb és legfejlettebb Kolumbusz előtti civilizáció volt Dél-Amerikában, hihetetlen építészeti remekeket hoztak létre, fejlett mezőgazdasággal és komplex társadalommal rendelkeztek, azonban volt egy óriási hiányosságuk: nem létezett írott nyelvük.

Az inkák kecsuáni nyelven beszéltek, de nem volt írásjelrendszerük, hogy a szavakat rögzítsék. Éppen ezért a nyelvüknek írásos emlékei nincsenek. Mindent, amit a kecsuániról tudunk, más népek vetették papírra, elsősorban a spanyolok a gyarmatosítást követően. Ugyanakkor az inkák kifejlesztettek egy zseniális módszert, amivel a tranzakciók, adókötelezettségek, népszámlálási feljegyzések, dátumok nyilvántartásba kerültek – a komplikált szisztéma khipu vagy quipu névre hallgatott.

A tipikus khipu egy vízszintes ágból vagy húrból áll, amiről lógnak a csomózott, színezett szálak, gyapjúból vagy pamutból.

A csomók pozíciója, ahogy meg vannak kötve, a fordulatok és csavarok száma, a színük, mind jelzésértékű és fontos, különféle értéket és jelentéseket hordoz. A húr színe, a csavarás iránya, a mintázatok összetett rendszerben értelmezhetők. A textilek, fonalak választása sem véletlen, ugyanis a ruhák az inkák számára a gazdagságot, státuszt, politikai tekintélyt jelezték.

Nem mindenki tudta a khiput olvasni, csak a tanult olvasók, khipu kamayuq-ok. Őket gyakran alkalmazták az uralkodók, a települési vezetők, hogy a bürokratikus feljegyzéseket rendben tartsák. Eközben más feladatokat is elláttak, például az adókötelezettségeket nyomon követték, a gazdasági kivitelt jegyezték, nyilvántartást vezettek, népszámlálási adatokat kezeltek.

Napjainkban már nem léteznek ilyen olvasók, a khipukészítés mestersége eltűnt.

Csak találgatni tudjuk, hogy mit jelentettek az egyes khipuk.

A kutatók szerint az inkák tízes számrendszert használtak, de a feltételezések szerint a khipu bináris rendszerben gondolkodott, ami hangtani vagy logográfiai adatokat is tudott rögzíteni. Amennyiben ez igaz, a khipuk sokkal mélyebb jelentést is hordozhattak, csatákról, hódításokról királyi vérvonalakról. Lehet, hogy már dekódoltuk az első khipu rögzített szót, egy falu nevét – ez pedig az első példa lehet egy 3D rendszerben működő, összetett nyelvre.

A spanyol hódítók több ezer khiput semmisítettek meg, mert azt gyanították, hogy titkos üzeneteket tartalmaznak. Ez nem alap nélküli feltételezés, mert a monda szerint például egy spanyol hódító feljegyezte, hogy amikor az Andokban találkozott indiánokkal, azok rögtön kicsomózták a khipukat, amint meglátták őket és próbálták a khipu egy másik szakaszába helyezni, hogy a benne lévő információkat megváltoztassák.

Egy másik történet szerint spanyol utazók megláttak egy öreg inkát, aki a khiput próbálta elrejteni. Amikor a spanyolok rákérdeztek, hogy mi az, az indián azt felelte, hogy a hódítók cselekedeteit írja le, a jókat és az ördögieket egyaránt. Erre a khiput elégették, a férfit pedig megbüntették.

Napjainkra csupán néhány száz khipu maradt fenn, némelyiket múzeumban őrzi, mások a helyi közösségeknél vannak. Az örökség erőteljes szimbólumaként néha még ma is előveszik őket tradicionális ceremóniákon, noha olvasni már nem tudjuk az üzenetüket.

Forrás: www.amusingplanet.com