Amikor az intelligenciáról beszélünk, általában az állatok vagy emberek viselkedésére gondolunk. De vajon a növények is tudnak “tanulni”? Emlékeznek dolgokra? Kommunikálnak egymással? A tudomány legújabb kutatásai szerint: igen, méghozzá meglepően fejlett módon!
Mimóza: a memória bajnoka
A mimózáról (Mimosa pudica) ismert, hogy levelei azonnal összezáródnak, ha valami megérinti. De egy kísérletben a kutatók ismételték ugyanazt az ártalmatlan ingert, és a növény egy idő után már nem reagált rá. Vagyis: megtanulta, hogy az inger nem veszélyes, és “megjegyezte” azt. Még pár héttel később is emlékezett rá.
Ez nem reflex, hanem tanulás. A mimóza emlékezete nem az agyban van, hanem a sejtekben. Lehet, hogy a “növényi agy” nem egy helyen van, hanem az egész szervezetben szétosztva?
A fák titkos világhálózata
A “wood wide web” kifejezés a fák és gombafonalak (mikorrhizák) közötti összekapcsoltságot jelöli. A kutatások szerint a fák a gyökereiken keresztül kommunikálnak: táplálják egymást, figyelmeztetik szomszédaikat veszély esetén, sőt, az anyafák még a saját “utódaikhoz” is szelektíven irányítják a tápanyagokat.
Ez a gombafonalas kapcsolatrendszer méghozzá nemcsak helyi, hanem erdőszintű kiterjedésű lehet, így létrehozva egyfajta természeti internetet, ahol az információ, energia és védelem folyamatosan áramlik.
Veszélyre adott reakciók és összehangolt védelem
Egyes növények sérülés esetén vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek figyelmeztetik a körülöttük lévő társakat. Egy kukacrágta paradicsomnövény szaga pl. aktiválhatja a másik növény védekezési folyamatait – még akkor is, ha azt még nem támadták meg.
A növények tehát nemcsak reagálnak, hanem “gondoskodnak” egymásról is, sőt, néha más fajokat is bevonnak a védekezésbe (pl. illatokkal odacsalogatott rovarragadozókat).
A növények érzékelése: látás, hallás, tapintás?
A növények bár nem rendelkeznek szemmel, füllel vagy idegrendszerrel, mégis képesek érzékelni a környezetük változásait, sőt, ezekre finoman hangolt válaszokat is adnak. A fényre adott válaszaik (pl. a napraforgó forgása), vagy a gravitáció érzékelése (amikor a gyökér lefelé, a hajtás felfelé nő) jól ismert jelenségek. De mi van akkor, ha ezeknél is többre képesek?
Egyes kutatások arra utalnak, hogy a növények reagálnak bizonyos hangrezgésekre is. Kísérletek során megfigyelték, hogy a kukoricapalánták gyökerei a vízcsobogás irányába kezdtek növekedni, miközben egyértelműen nem volt fizikai kontaktus a hangforrással. Ez arra utal, hogy a növények nemcsak “hallanak”, hanem döntéseket is hoznak az alapján, amit “érzékelnek”.
A növények döntései és viselkedési mintái
Bár furcsának tűnhet, de egyre több kutatás utal arra, hogy a növények nem csak automatizált, reflexszerű válaszokat adnak. Például egyes kúszónövények képesek eldönteni, melyik támasztékot választják ki, még akkor is, ha több lehetőség áll rendelkezésükre. A döntéseik alapját sok esetben olyan környezeti ingerek adják, amelyek értelmezéséhez összetett belső “feldolgozás” szükséges.
Ez a viselkedésforma leginkább egy decentralizált idegrendszerhez hasonlít: nincs központi “agyuk”, de a testük egészében megtalálható egy bonyolult jelképzési és -feldolgozási rendszer.
Lehet ezt még fokozni?
Egyes kutatások szerint a növények képesek “számolni”, ritmust felismerni, sőt, hanghullámokkal kommunikálni. A tudomány épp csak most kezdi kapirgálni ennek a világnak a felszínét.
Szóval legközelebb, ha beszélsz a fikuszodhoz, ne érezd magad furcsán. Lehet, hogy ért… csak nem válaszol vissza. Egyelőre.
Hivatkozott kutatások és források:
– Gagliano, M., Renton, M., Depczynski, M., & Mancuso, S. (2014). Experience teaches plants to learn faster and forget slower in environments where it matters. Oecologia, 175(1), 63–72. https://doi.org/10.1007/s00442-013-2873-7
– Simard, S. W., Perry, D. A., Jones, M. D., Myrold, D. D., Durall, D. M., & Molina, R. (1997). Net transfer of carbon between ectomycorrhizal tree species in the field. Nature, 388, 579–582. https://doi.org/10.1038/41557
– Karban, R., Baldwin, I. T. (1997). Induced Responses to Herbivory. University of Chicago Press.
– Chamovitz, D. (2012). What a Plant Knows: A Field Guide to the Senses. Scientific American / Farrar, Straus and Giroux.
