Egér, egér ki a házból…
A hideg idő beköszöntével megjelennek ezek a nem éppen örömmel látott rágcsálók a pincében, a kamrában. Sajnos nem csak a pincében, de akár a régi szekrényekben, spájzban is tanyát verhetnek. Egy dolog az, hogy sokan sikítva menekülnek előle, de az igazi kárt azzal okozzák, hogy megrágnak, szétszednek mindent, az élelmiszertől a szigetelésen át a jegyzetekig, könyvekig. Vizeletükkel, ürülékükkel szennyezik a tárolt dolgokat, a patkányok pedig közismerten fertőzéseket is terjesztenek.
Macska vs. nápolyi
Az egerek legfőképp ősszel, az első fagyok beálltával jelennek meg a házunkban, és alig lehet megszabadulni tőlük. Nem az élelem hiánya hajtja be őket a házakba, hanem a téli bevackolódás utáni vágy. A bőséges táplálékot és biztos búvóhelyet jelentő házakból eszük ágában sincs továbbállni. Főként a falvak szélén, mezők, ligetek közelében lévő házak, lakások a veszélyeztetettek, a belvárosokban ritkábban fordulnak elő. Vonzó lehet számukra az is, ha rengeteg búvóhelyet találnak nálunk: szemétkupacokat, tömérdek raktározott dolgot, nagy rakásokat, átláthatatlan halmokat.
A legtöbben a macskára, esetleg a kutyára esküsznek: egy házőrző beszerzése jó eséllyel távol tartja az egereket. Számos csapda is kapható: a humánusabbaktól a kevésbé humánusig: a nyaktilós azonnal megöli, a ragacsosnál órákig szenvedhet. Házi szerek közé tartozik a dió-befőttesüveg kombinációja: amikor elkezdi rágni a perem alá helyezett diót az egérke, a lecsapódó üveg foglyul ejti. A szakemberek szerint egyébként ne a sajtot erőltessük, mert az egér valójában a nápolyit, a kekszet szereti.
A házi praktikáknak se szeri se száma, ezek szerint az egérlyukba az állatok számára kellemetlen szagot árasztó szereket kell tenni. Ilyen lehet a keserűmandula, a fokhagyma vagy a borsmenta. Szintén eredményes lehet, ha terpentines rongyot helyezünk el az egerek által bejárt útvonalakon, lyukaknál, de bármilyen egyéb, erős szagot árasztó rongy is megteszi.
Természetesen alkalmazhatunk mérget is (ezek többnyire véralvadásgátló szereket tartalmaznak), de csak akkor, ha nincs a közelben élelmiszer, és gyerekek, háziállatok nem férhetnek hozzá! Nagyon fontos, hogy még véletlenül se keveredjen élelmiszer közé, színében és formájában is jól elkülöníthető legyen. Egyébként házilag is gyárthatunk mérget: rozslisztet és gipszet 3:1 arányban összekeverünk, majd néhány csepp ánizsolajat és két-három kanál cukrot adunk hozzá, a szer mellé pedig vizet teszünk.
A patkány már keményebb dió
Az éjszakai életmódot folytató, kisebb-nagyobb hordákban élő patkánytól mielőbb igyekezzünk megszabadulni, mert egyéb negatívumai mellett még fertőzéseket is terjeszthet. A legfőképpen csatornákban, szennyvízaknákban élő vándorpatkány sok betegséget terjeszt. Egyedei bárhol felbukkanhatnak, ahol csatornarendszer van, különösen azután keresnek máshol menedéket, hogy munkálatokkal megbolygatják a csatornákat. Rendkívül szapora, évente három-hét ízben hozza világra utódait, alkalmanként jellemzően tíz, de akár húsz kölyköt is ellik. Rosszul tűri a szomjúságot és az éhséget, szükség esetén akár beteg fajtársait és utódjait is felfalhatja.
A házi patkány kevésbé szapora, de ugyancsak terjeszthet betegséget; elsősorban a föld fölött rendezkedik be, a szemétdombokat, padlást szereti. Ez utóbbi egyébként elég ritka, Magyarországon a vándorpatkány szinte teljesen kiszorította, nem valószínű, hogy találkozunk vele.
A patkányokat ugyanazokkal a szerekkel irthatjuk, mint az egereket, emellett ultrahangos patkányriasztók is kaphatóak, a berendezés emberi fül számára nem, a patkány számára viszont hallható tartományban ad ki hangot. A patkányoktól nehezebb megszabadulni, előfordulhat, hogy szakembert kell hívni, ő pedig a fészket keresi meg. A csatorna ugyanis a szennyvíz váltakozó szintje miatt nem jó hely számukra, a környező repedésekben vernek inkább tanyát, amiből kijárat vezet a felszínre. Egy gyakorlott szem ezt veszi észre, és szünteti meg.
