Veszélyeztetett ritkaság.

A japán nemzeti kincsének számító 17 baromfifajta közül az Onagadori (japánul a neve becsületes szárnyast jelent) az egyetlen, ami különleges státuszt élvez 1952 óta. Ez pedig azt jelenti, hogy tilos a madarakat és a tojásokat is exportálni. Éppen ezért Japánon kívül csak nagyon kevés példánya élhet.

A fajta arról híres, hogy nem vedlik és elképesztően hosszú farokkal rendelkezik, amelyek a megfelelő körülmények között akár a tyúk egész életében növekedhetnek.

A hosszúfarkú fajták története évezredekre vezethető vissza, de az Onagadori vélhetően a 17. században keletkezett Shikoku szigetén. Pontos öröksége nem ismert, de valószínűleg más hosszúfarkú fajták az ősei: a Shokoku, a Totenko és talán a Minohiki.

Érdekes módon a tyúkok normálisan vedlenek, míg a kakasok nem hullajtják el a faroktollaikat és a többi tollukat is csak 3 évente. Ez volt az egyik oka annak, hogy az európai tenyésztők nem igazán kedvelték a fajtát, mert ez azt jelentette, hogy a kopott és sérült tollaikat sokáig megtartották, ahelyett hogy folyamatosan pótolták volna őket.

Mivel az Onagadori nem könnyen alkalmazkodik az európai éghajlathoz és élőhelyhez, a tenyésztők helyi fajtákkal keresztezték, hogy hasonló genetikájú, de ellenállóbb változatot kapjanak. Így született meg a Főnix fajta, ami nagyon hasonlít az Onagadorihoz, de gyakrabban vedlik.

A tiszta Onagadori fajta ismertetője a legalább 1,5 méteres hosszú toll a kakasoknál. Akár 90 cm-t is nőhetnek évente ezek a tollak, nem ritka, hogy egy kakas farka több méteres, a rekord jelenleg 11,3 méter.

Az Onagadori kimagaslik az ún. Kawari-honge-ok számát illetően is. Ez egy különleges faroktoll, amely a legszélesebb az összes közül. Számuk 1-4 közé esik, ha egy tyúknak 4 ilyen tolla van, akkor rendkívül magas árat kap érte a tulajdonos, mert ez nagyon keresett a tenyésztők körében.

Az Onagadori jelenleg veszélyeztetett, kb. 250 példánya él 250 tenyésztőnél. A tyúkok csak nagyon keveset tojnak (évente kb. 25 tojást).

Forrás: www.odditycentral.com