A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány ismét felütötte a fejét Magyarországon, komoly kihívások elé állítva az állattenyésztőket és a hatóságokat egyaránt. A betegség utoljára az 1970-es években jelent meg hazánkban, így a mostani járvány jelentős riadalmat és fokozott figyelmet váltott ki.
Hol és hogyan kezdődött a járvány?
A 2025-ös magyarországi RSzKF-járvány elsőként március elején, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a kisbajcsi szarvasmarhatelepen bukkant fel, ahol mintegy 1400 állatot tartottak. A klasszikus tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a fertőzést. A Nébih azonnali hatállyal intézkedéseket vezetett be.
A vírus eredete egyelőre ismeretlen, de a genetikai vizsgálatok alapján nem azonos a korábbi német vagy más közeli országokból ismert törzsekkel. Ez arra utal, hogy a fertőzés valószínűleg más forrásból származhatott. A hatóságok vizsgálják a behurcolás lehetséges útvonalait, beleértve a fertőzött állatok, állati termékek, eszközök vagy akár emberi közvetítők általi terjedést is.
Időközben Szlovákiában, három Magyarországhoz közeli településen – Medvén, Csiliznyáradon és Bakán – is felütötte a fejét a járvány, ami azt jelzi, hogy regionális fertőzési láncról lehet szó. Az állategészségügyi operatív törzs továbbra is folytatja a vizsgálatokat, hogy pontosabb képet kapjon a terjedés mechanizmusáról és megfékezze a további kitöréseket.
Mi is pontosan az RSzKF?
A ragadós száj- és körömfájás vírusos betegség, amely főként a párosujjú patásokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket érinti. A betegséget egy Aphthovirus nemzetségbe tartozó vírus okozza, amely gyorsan terjed, és súlyos gazdasági veszteségeket okozhat. Az embereket ritkán érinti, de állatok között rendkívül fertőző.
A betegség tünetei:
– Magas láz
– Csökkent étvágy, levertség
– Erős nyáladzás
– Hólyagok megjelenése a szájban, nyelven, ajkakon
– Sebesedés és hólyagképződés a lábvégeken és a körömrészen, amely járásképtelenséget okozhat
– Csökkenő tejhozam és súlyos fogyás
A betegség lefolyása és a továbbterjedés kockázata:
A betegség lappangási ideje 2–14 nap, leggyakrabban 3–8 nap. A klinikai tünetek rendszerint 8–15 nap alatt zajlanak le, ez idő alatt az állatok szenvednek a tünetektől és legyengülnek. A gyógyulás hosszabb folyamat: a teljes regeneráció akár 3–4 hétig is eltarthat, különösen a lábsérülések és hólyagok esetében, amelyek után az állatoknak időre van szükségük a járásképesség és általános kondíció visszanyeréséhez.
Az ilyen hosszú gyógyulási idő gazdasági szempontból komoly veszteségeket okoz, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi az állatok karanténban tartását – különösen nagyüzemi gazdaságok esetén. Emiatt is alkalmazzák jelenleg az állomány leölését, mint a leggyorsabb és legbiztosabb járványkezelési módszert.
Az RSzKF rendkívül fertőző, ezért a továbbterjedés valószínűsége magas. A vírus közvetlen kontaktussal, fertőzött eszközökkel, takarmánnyal, járművekkel, sőt a levegőn keresztül is terjedhet rövid távolságokra. A fertőzött állatok minden váladéka – nyál, vizelet, bélsár, tej – vírushordozó, ami fokozza a terjedés kockázatát. Éppen ezért a járványügyi intézkedések gyors és szigorú végrehajtása kulcsfontosságú.
A vírus terjedési módjai:
– Közvetlen érintkezés útján (fertőzött és egészséges állatok között)
– Szennyezett eszközök, takarmány, víz, ruházat vagy szállító járművek révén
– Aeroszol formájában, rövid távolságon belül a levegőben is képes terjedni
Történelmi és jelenlegi kezelési módok
Régebben Magyarországon a betegség megfékezése vakcinázással történt. Az 1960-as és 70-es években rendszeres oltási program zajlott, ennek következtében 1973 óta Magyarország mentesnek számított az RSzKF vírustól.
Ma azonban az Európai Unió szabályai szerint Magyarország „mentes” státuszú, amely megtiltja a vakcinázást. A jelenlegi védekezési protokoll szerint a fertőzött állományokat azonnal felszámolják, és a környező állományokat is szigorúan ellenőrzik. A fertőzött telepeken karantént rendelnek el, és az állatokat leölik, majd elégetik vagy speciális módon ártalmatlanítják.
Mi lett a leölt állatokkal? – A tetemek sorsa
A kisbajcsi telepen levágott mintegy 1400 állat tetemét a Komárom-Esztergom vármegyei Bábolna külterületén, egy korábban is használt, ATEV Zrt. tulajdonában lévő két hektáros területen földelték el. Egy másik ártalmatlanítási helyszínt Hegyeshalom-Csemeztanya mellett jelöltek ki. A Nébih szerint a tetemek szállítása nagyobb járványügyi kockázattal járna, ezért a helyszíni elföldelést választották, szigorú környezetvédelmi és egészségügyi szabályok betartásával.
A legfrissebb hírek szerint a Hegyeshalom külterületén elásott tetemek fölötti területen szokatlan jelenséget észleltek: a talajból bugyogó gázok törnek fel, amelyeket videófelvételeken is dokumentáltak. A jelenséget valószínűleg a bomlási folyamatok során keletkező metán és más gázok okozzák. A tetemek bomlása során ezek a gázok a talaj repedésein keresztül törnek a felszínre, különösen akkor, ha a terület vízáteresztő képessége gyenge, vagy ha magas a talajvízszint.
A felszabaduló gázok nemcsak kellemetlen szagokat áraszthatnak, hanem potenciálisan tűzveszélyesek is lehetnek. Emiatt a hatóságok – köztük a Nébih és a környezetvédelmi szervek – vizsgálatot indítottak, hogy pontosan meghatározzák a gázok összetételét, és ellenőrizzék, hogy nem jelentenek-e környezeti vagy egészségügyi kockázatot a környéken élők számára.
Gyógyítható-e a betegség?
Fontos kérdés, hogy veszélyes lehet-e az emberre a fertőzött állatok húsa. A válasz: rendkívül ritka esetekben ugyan, de az RSzKF vírus emberre is átterjedhet, főként közvetlen, intenzív érintkezés útján. Azonban a hús fogyasztásával történő fertőzés szinte kizárt. A vírus hőérzékeny, így főzés vagy sütés során elpusztul. Ennek ellenére az állategészségügyi előírások szerint fertőzött állatok húsa nem kerülhet emberi fogyasztásra, és a legcsekélyebb kockázat elkerülése érdekében minden ilyen állatot megsemmisítenek. A szabályozás célja a közegészségügyi bizalom fenntartása és a járvány teljes felszámolása.
Jelenleg nincs hatékony kezelés vagy gyógymód az RSzKF ellen. A fertőzött állatok tüneti kezelése nem eredményes, ezért a betegség megfékezésének leggyakoribb módszere a fertőzött állományok felszámolása.
Miért nem lehet vakcinázni? – a mentes státusz ára
Magyarország az Európai Unió és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) előírásai szerint „száj- és körömfájástól mentes, vakcinázás nélküli” státuszú ország. Ez lehetővé teszi az élőállat- és húsexportot más mentes országokba. Amennyiben hazánk vakcinázni kezdene:
– elveszítené ezt a státuszt;
– a vakcinázott állatok nem különíthetők el teljes bizonyossággal a fertőzöttektől (kivéve speciális DIVA-vakcinákkal);
– exportkorlátozások lépnének életbe;
– a vakcina hatása csak késleltetve jelentkezik;
– a vakcinázás nem akadályozza meg teljesen a vírus továbbadását.
Ezért jelenleg – a gazdasági érdekek védelme érdekében – az oltás helyett a járványkitörések felszámolása maradt az elsődleges stratégia.
Kritikák a jelenlegi védekezési móddal kapcsolatban
Az állatvédő szervezetek határozottan bírálják a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a fertőzött vagy potenciálisan fertőzött állatokat tömegesen leölik. Álláspontjuk szerint a járványkezelésnek figyelembe kellene vennie az állatok jólétét is, és nemcsak gazdasági, hanem etikai szempontokat is mérlegelni kellene. Több állatvédő szervezet – hazai és nemzetközi szinten egyaránt – arra hívja fel a figyelmet, hogy a tömeges leölés traumatikus az állatok számára, valamint érzelmileg megterhelő a velük dolgozóknak is. Ehelyett olyan alternatív megoldásokat sürgetnek, mint a DIVA-vakcinák alkalmazása, vagy a hosszabb karanténidőszakok lehetőségének vizsgálata jóléti garanciák mellett.
A jelenlegi intézkedések, bár hatékonyak a vírus terjedésének megállításában, súlyos kritikákat is kaptak. Gazdák, állatvédők és egyes szakértők szerint drasztikus, fájdalmas és komoly gazdasági veszteséget okozó módszerről van szó. Többen azt javasolják, hogy alternatív megoldásként a korábbi vakcinázási programok visszaállítását kellene megfontolni, vagy legalább célzottan, korlátozott területeken lehetővé tenni az oltásokat.
Nemzetközi példák
A 2001-es Egyesült Királyságbeli járvány során több millió állatot kellett leölni, ami óriási gazdasági és érzelmi károkat okozott. A brit példa nyomán több országban is erősödött a vakcinázás engedélyezését követelő szakmai és társadalmi nyomás.
Megelőzési módszerek
A megelőzés kulcsfontosságú, különösen járványkitörés esetén:
– Szigorú higiéniás szabályok betartása
– Állatok és emberek mozgásának minimalizálása a fertőzött zónákban
– Fertőtlenítési protokollok alkalmazása
– Hatékony járványvédelmi kerítések telepítése
– Közlekedési korlátozások és ellenőrzési pontok felállítása
– Nemzetközi reakciók és gazdasági hatások:
A járvány közvetlen gazdasági hatásai
A járvány leglátványosabb következménye a teljes állományok leölése, amely a gazdák számára azonnali, visszafordíthatatlan veszteséggel jár. Az állatok értékesítése elmarad, a tejhozam és húsfeldolgozás kiesik, miközben a kötelező védekezési intézkedések – fertőtlenítés, eszközcsere, mozgáskorlátozások – szintén költségesek. Közvetett módon a helyi munkaerő, fuvarozók, takarmánybeszállítók és húsipari szereplők is elszenvedik a járvány negatív hatásait.
A határzárak és exportkorlátozások súlyos csapást mérhetnek a magyar mezőgazdaság versenyképességére, különösen, ha a járvány hosszabb távon fennmarad vagy több megyére is átterjed. A nemzetközi bizalom megrendülése akár évekre visszavetheti a magyar húsipar külföldi értékesítését.
Léteznek alternatív védekezési lehetőségek?
Bár jelenleg az állomány felszámolása a leggyorsabb eszköz a terjedés megfékezésére, a szakmai közösség egyre erősebben szorgalmazza a rugalmasabb, differenciált védekezési stratégiák bevezetését. Ezek közé tartozik:
– a célzott vakcinázás alkalmazása veszélyeztetett zónákban,
– a DIVA (Differentiating Infected from Vaccinated Animals) típusú vakcinák használata, amelyek lehetővé teszik a beoltott és valóban fertőzött állatok elkülönítését,
– az élőállat-export részleges korlátozása mellett a hazai piac megerősítése,
kutatási és diagnosztikai kapacitások növelése, hogy gyorsabb és pontosabb döntések szülessenek járványhelyzetekben.
Ezek az intézkedések csökkenthetik a tömeges állatleölések szükségességét, és lehetőséget teremthetnek arra, hogy a gazdák megőrizzék állományaik egy részét, miközben a járvány kordában tartható.
A járvány kitörése azonnali nemzetközi következményekkel járt, Ausztria és Szlovákia korlátozásokat vezetett be Magyarországgal szemben, hogy megelőzze a vírus átterjedését. Ez a magyar állattenyésztés és húsipar számára jelentős exportkorlátozásokat okozott, tovább súlyosbítva az ágazat nehéz helyzetét.
Hogyan juthatsz naprakész információkhoz?
A friss hírekért és hivatalos közleményekért érdemes rendszeresen felkeresni a Nébih (portal.nebih.gov.hu), az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara oldalait. Emellett a hiteles hírportálok (pl. Telex, Index, HVG) is részletesen tudósítanak a járvány fejleményeiről.
Drága tanulság vagy fordulópont?
A ragadós száj- és körömfájás járvány ismételt megjelenése komoly kihívás elé állította Magyarországot. Bár a jelenlegi védekezési protokoll hatékony lehet a vírus megfékezésében, a súlyos gazdasági következmények és az állatállomány jelentős pusztulása miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy fontolják meg a vakcinázási stratégia újbóli alkalmazását vagy legalább célzott területi enyhítését.
A száj- és körömfájás járvány komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra, és a hatóságok szigorú intézkedéseket hozhatnak a betegség terjedésének megakadályozására. Ez magában foglalhatja az élő állatok és állati termékek szállításának korlátozását, valamint a határátkelőknél végzett ellenőrzések szigorítását. A száj- és körömfájással kapcsolatos előírások betartása érdekében elengedhetetlen lehet a szükséges állategészségügyi iratok pontos és hivatalos fordítása. Ebben nyújthat gyors és megbízható segítséget a Villámfordítás Fordítóiroda, amely szakértő fordítókkal és a sürgős igények kezelésére kialakított szolgáltatásokkal áll rendelkezésére. Ha Önnek vagy ismerőseinek állategészségügyi dokumentumok hivatalos fordítására van szüksége a határátlépéshez, különösen száj- és körömfájás járvány idején, érdemes felkeresni a Villámfordítás weboldalát a részletekért.
