Nagy divat mostanában a zöldebb otthonokról beszélni. A környezettudatosabb életforma nem csak egy múló divat, hiszen azzal, hogy figyelünk a saját energiafelhasználásunkra, a hulladékkezelésre vagy épp a tudatos vásárlásra, mi magunk is jóval kevesebb pénzt költünk az otthonunk üzemelésére. Nézzünk meg most hét olyan tippet, amivel zöldebb, költséghatékonyabb lesz az otthonunk és az életünk.
Szigeteljük házainkat
A jelenlegi rezsi viszonyok közepette ez nem csak egy “zöld” gondolat, hanem konkrétan évi több százezer forintnyi megtakarított energia háztartásonként. Az új építésű házaknál a megfelelő födém/tető, illetve az aljzat, lábazat, homlokzat szigetelése már szerves részét képezi az építkezésnek. Nem véletlenül, ha nincs szigetelés az épületen, akár 50-60% százalékkal több energiát (földgázt, biomasszát, elektromos áramot) kell elhasználni ahhoz, hogy kifűtsük a házat. A régebben épült házaknál nem volt mindig jellemző a szigetelés, de utólagosan ezeket is érdemes szépen becsomagolni. Ha nincs szigetelés a födémen (vagy a padlástér beépítése esetében a tetőben), azt mindenképp javasolt pótolni. Erre az egyik legcélszerűbb anyag a kőzetgyapot, de alkalmas és népszerű szigetelőanyag az üveggyapot is. Mind a két anyag elérhető fújható szigetelés formájában is, ennek a technológiának komoly előnye, hogy gyorsan, hulladékképződés nélkül lehet leszigetelni a födémet, tetőt. A homlokzati szigetelés esetében az eps vagy hungarocell a legelterjedtebb megoldás, viszont abban az esetben, ha vályogházat szigetelnénk, ne ragasszuk fel a hungarocell lapokat. A vályognak nagyon jó a párafelvevő-leadó képessége, a hungarocell viszont nem nagyon ereszti át a párát. Épp ezért a vályogfalban meggyűlt nedvesség nem tud eltávozni és tönkreteszi a falat. Ám a kőzetgyapottal ezt is meg lehet oldani, ennek az anyagnak kiváló a páraáteresztő képessége, vályogházak homlokzati szigetelésénél tehát kőzetgyapottal érdemes dolgozni.
A megfelelő szigeteléssel elérhetjük azt, hogy télen megspóroljuk a fűtésre kiadott rezsi akár 50 %-át, nyáron pedig jelentősen kevesebb áramot használunk az épület hűtésére. És akkor nem beszéltünk arról, hogy ha kevesebbet megy a kazán és a klíma, hosszabb lesz az élettartamuk, lassítjuk az e-hulladék képződését. A szigeteléssel több szinten is zöldítjük otthonunkat: egyrészt kevesebb energiát használunk el, alacsonyabb lesz az épület üzemelésének károsanyag kibocsátása, másrészt csökkentjük a falnedvesedés, penészedés kialakulásának esélyét, ezzel pedig a közvetlen környezetünket és a saját egészségünket is védjük.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát és a nyílászárókat
Ahhoz, hogy kevesebb károsanyag kerüljön háztartásunkból a környezetbe, a szigetelés mellett érdemes automatizálni és korszerűsíteni a fűtéstechnikát, így nem működtetjük a rendszert, amikor nincs rá szükségünk, ráadásul a saját komfortérzetünknek megfelelő hőmérsékletet érhetünk el a helyiségekben. Amennyiben van egy hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszerünk, a fűtéstechnika megoldható hőszivattyú segítségével, így az épület károsanyag kibocsátása rendkívül alacsony lesz.
A szigetelés és a megfelelő fűtéstechnika mellett fontos, hogy az ablakaink, ajtóink is megfelelően működjenek, zárjanak, legyenek jó hőszigetelők. A megfelelő üvegszerkezeten kívül lényeges a jól szigetelő profil és a minőségi tömítés, no meg az sem árt, ha a vasalat jól működik, hiszen ettől függ az ablak, ajtó zárhatósága.
Használjuk megújuló energiaforrásokat
A legtöbb épület fosszilis energiaforrásokból táplálkozik (pl. földgáz, kőolaj), ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelése és felhasználása azonban több szempontból problematikus. A fosszilis energiaforrások az emberi élet viszonylatában nagyon lassan alakulnak ki újra, vagyis amit elhasználunk, az nem termelődik újra “magától”, csak évmilliók alatt. A megújuló energiaforrások (ilyen a biomassza, a vízenergia, szélenergia, geotermikus energia vagy éppen a napenergia) azonban elég gyorsan újra a rendelkezésünkre állnak. A felhasználás (vagyis az égetés) során a földgáz és a kőolaj is rendkívül sok káros anyagot bocsát a levegőbe. A megújuló energiaforrások közül a biomassza szintén intenzíven ontja magából égetés során a különböző káros anyagokat, viszont a napenergia, a szélenergia vagy a geotermikus energia szinte minimális károsanyagot hoz létre. (Más kérdés, hogy pl. a szélenergiához szükséges szélerőművekhez mennyi betont, vasat kell elhasználni vagy hogy az ipari mennyiségben előállított napelem panelekkel, később az akkumulátorokkal mi történik.)
Komposztáljuk a szerves hulladékot
A komposztálással jelentősen csökken a háztartásunk hulladékmennyisége! Talán nem is gondolunk bele, hogy a magyar lakosság évente fejenként átlagosan 5-600 kilogramm hulladékot termel. Viszont ennek a mennyiségnek közel 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amit költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Ez azt jelenti, hogy éves szinten fejenként 180 kg hulladékot nem a kukába hajítunk, hanem visszajuttatjuk a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben. Amennyiben van saját kertünk egy barkácsáruházban megvásárolt komposztálóval, vagy saját kezűleg összeütött eszközzel hozzáfoghatunk a komposztáláshoz.
Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.
Ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre!
A szelektív gyűjtés lényege, hogy külön tárolóba pakoljuk az újrahasznosítható hulladékot (papírt, üveget, műanyagot, fémet). Fontos, hogy csak megtisztított formában szabad a szelektív kukába, zsákba helyezni a hulladékot. Ne legyünk nagyvonalúak! Ne hajítsuk lustaságból a szelektívbe való hulladékot a kommunális szemétbe.
Ne égessünk avart és szemetet
Az őszi kerti munkálatok egyik fontos eleme, amikor összegereblyézzük a száraz leveleket, bezacskózzuk és elvisszük a zöldhulladék-lerakóba, szerencsésebb esetben a helyi hulladékszállító cég gondoskodik a zöldhulladék elszállításáról. Hatékonynak tűnő ám annál károsabb megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Ne égessünk avart és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira. Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!
Ne vásároljunk összevissza, csak az kerüljön a bevásárlókocsiba, amire tényleg szükségünk van
A kapitalizmus idején igen nehéz ezt a lépést megtartani, pedig a környezettudatos, zöld otthon csak akkor valósulhat meg, ha nem vásárolunk össze mindent, ami megtetszik. A netről, plakátokról felénk áradó, fogyasztásra ösztönző üzeneteknek nehéz ellenállni. Különösen igaz ez az online rendelésre és a házhozszállításra. Szinte mindent meg lehet venni, ha van rá pénzünk, kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e a sokadik telefonra, kütyüre, ruhára játékra. Nem lesz-e a frissen vásárolt termékből szűk néhány hónap, esetleg év múlva nehezen feldolgozható hulladék? Legyünk fegyelmezett vásárlók, komoly lépést tehetünk a környezettudatosság felé.
