Az új életnek, az egyház születésének ünnepe.
Pünkösd ünnepében keverednek a keresztény és az ősi pogány, ókori római elemek. Ezen a napon a kereszténység szerint a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek következtében különféle nyelveken kezdtek beszélni, az összesereglett, csodálkozó népből ki-ki a maga nyelvén hallotta a prédikációt. Közülük ennek hatására sokan megkeresztelkedtek, ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a pünkösd az egyház születésének ünnepe is.
Már csak kevés helyen élnek a pünkösdi szokások, hagyományok. Lássunk közülük néhányat!
Pünkösdi király választás
Ez a szokás Európa nagy részén a középkor óta él, gyakoriak az ügyességi próbák, küzdelmek. A pünkösdi királyt a legények közül választották ki ügyességi versenyeken. Amolyan legényvirtus volt ez, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.
Fotó: www.kistelekjaras.hu
Pünkösdölés
A pünkösdölés, mimimamázás, mavagyonjárás, mivanmajárás az Alföldön és Északkelet-Magyarországon a leányok pünkösdi énekes, gyakran táncos házról házra járó szokása volt. Egyes változatokban a legények, fiúgyermekek is részt vehettek. A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek, táncoltak. Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot.
Pünkösdi királynéjárás vagy cucorkázás
A pünkösdölés egyik formája. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy megtiszteltetés volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Megcsiklandozták a lányka állát, ha mosolygott, de a fogait nem villantotta ki, akkor jó termést reméltek. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a „jókívánóknak”.
www.nadasd.hu
Ennek a szokásnak a különböző vidékeken különféle formái alakultak ki. Udvarhely környékén a hesspávázás ma is élő népszokás. 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a “ludak”. A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul és énekelve bejárja az egész falut.
Nyugat-Magyarországon a törökbasázás volt jellemző, azaz egy 10-15 éves fiút öltöztettek be török basának, nadrágját szalmával tömték ki, felsőtestét zöld ágakkal, virágokkal díszítették, néhol láncokkal megkötözve vezették végig a falun, és csépelték a zöld ágakkal. A Dunántúl egyes részein a rabjárás dívott, amikor is a pünkösdölő lányok lábuknál összeláncolt fiúkat vezettek, így kértek adományokat „a szegény katonaraboknak”.
Mátkálás
A komatál főként az egynemű fiatalok barátságának megpecsételésére szolgált. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
A híres csíksomlyói búcsú
A pünkösdi népszokások között említsük meg a székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút is. Ilyenkor messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni.
Egyéb szokások, hiedelmek
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra, és kötelező volt édes kalács készítése is. Juhtartó gazdáknál szokás volt a pünkösdi bárányból való ételek fogyasztása.
A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.
Régi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik.
A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
Úgy tarja a hiedelem, hogy a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Aki viszont Pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.
A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek.
