Felesleges, káros, pusztító.
A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve – a vízimadarak etetését is csupa jó szándékkal végezzük, miközben rengeteget ártunk nekik. Veszélybe soroljuk őket, megbetegítjük és akár meg is öljük az állatokat.
A vízimadarak életmódja eltér az énekesmadarakétól, etetésük teljesen felesleges. Nagoyn hosszan lehet sorolni ennek okait, most csak a legfontosabbakat említjük meg (az MME honlapján hosszú cikkben fejtegetik mindezt, érdemes elolvasni!).
A vízimadarak etetése káros, mert:
- a hosszú ideje (hónapok, évek óta) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen “táplálék” diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van (“angyalszárny-betegség”);
- a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
- növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
- önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
- elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
- szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (“elmocsarasodás”);
- növeli a fajok közötti hibridizációt;
- rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
- a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet.
A gyakorlatban ez úgy fest, mint egy spirál, egy probléma újabbat generál:
1. Az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
2. Az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
3. Így az emberek látják a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
4. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
5. Ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
6. Amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
7. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
8. Így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
Fogadjuk meg a szakemberek tanácsát és még az automatákból se etessük a kacsákat, hattyúkat, sirályokat, stb.!
Vadkacsacsalád lubickol Sástón, hazánk legmagasabban fekvő tavában
További, nagyon fontos és hasznos információk az MME honlapján: www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk