Három tűz között.
A Szovjetunió 1990-es összeomlása után számos állam született. Egy vékony földterület Moldávia keleti, Ukrajnával határos részén levált az anyaországtól és kinyilvánította attól való függetlenségét.
A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságról (más néven Dnyeszteren Túli Terület, Transznisztria vagy Dnyeszteren Túli Köztársaság) 4 hónapos, 700 áldozatot követelő háború után tűzszüneti megállapodás született, amelynek értelmében Moldova azóta távoltartja magát Transznisztria ügyeitől, ugyanakkor azt nem ismeri el független államként. Ezzel nincs egyedül, egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát a hivatalosan Moldovához tartozó területnek.
A konfliktusokat nehéz dióhéjban összefoglalni. Oroszország a moldáv-román egyesülést akarja megakadályozni, Moldova nem szeretne területet veszteni, az orosz és ukrán kisebbség pedig az erős román orientáció alatt álló Moldovának nem akar része lenni.
A megállapodás értelmében Oroszország békefenntartó erővel van jelen a területen és folyamatos pénzügyi, katonai, politikai támogatást nyújt. Ez a támogatás a költségvetés felét teszi ki, az állam nélküle nem létezne. Akik itt élnek, orosz TV-t néznek, a gyerekek orosz tankönyvből tanulnak, a nyugdíjasok nagy része orosz nyugdíjat kap.
Ennek ellenére, Transznisztria elviekben független országként működik saját kormánnyal, katonasággal és rendőrséggel, postai rendszerrel, valutával, alkotmánnyal, zászlóval és katonasággal. A zászlaja a kalapácsot és a sarlót is magában rejti, egyedüliként a világon.
A Dnyeszteren túli terület alapvetően oroszajkú régió volt azóta, hogy az Orosz Birodalom megszerezte az Oszmán Birodalomtól a 18. század végén. Az ott élők között többségében volta az oroszok, de mára nagyjából hasonló arányban élnek ukránok és moldávok is a területen. Az ország háromnyelvű: a moldovai román, az orosz és az ukrán nyelv egyaránt hivatalos. A lakosság elsöprő többsége, mintegy 91% ortodox keresztény.
A hivatalos elismerés hiánya, a bizonytalan státusz negatívan hat a fiatalok jövőképére.
Míg az idősebbek még mindig abban reménykednek, hogy Oroszország részévé válhatnak, a fiatalabbak már inkább az érdekli, hogy munkájuk legyen és a gazdasági körülmények javuljanak. Sokan elvándorolnak, elsősorban Moszkvába. Az állam születése óta a lakosság több mint harmadával csökkent. A Dnyeszter Menti Köztársaságban virágzik a csempészet, a fegyverkereskedelem, sőt az emberkereskedelem is. Az utóbbi években egyre inkább akadozik a bérkifizetés, a gazdaság hanyatlóban van, a társadalom elöregszik. A fiatalok számára nincs perspektíva, csekély a munkalehetőség, a fizetések rosszak, a nyugdíjhoz való lehetőség is bizonytalan. A politikai széttagoltság ellenére a Dnyeszter Menti Köztársaság gazdasága és szociális ellátó rendszere a mai napig erősen függ Moldovától is.
A gazdaság a nehézipar (acélgyártás), a villamosenergia-termelés és a feldolgozóipar (textilgyártás) keverékén alapul.
A városok építészeti megjelenésére szinte teljes mértékben a szocializmus (elsősorban a szocialista realizmus) nyomja rá a bélyegét. Rengeteg a szovjet időkből maradt szobor és egyéb emlékmű.
Forrás: www.amusingplanet.com
