A kéknyelv-betegség (Bluetongue Disease) ismét komoly fenyegetést jelent Európa állattenyésztésére. A vírus terjedése különösen Svájcot, Olaszországot és Ausztriát érinti, és szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy a kór más országokba is átterjed. De mit is kell tudni erről a különös nevű, mégis nagyon is valós veszélyt jelentő betegségről?
Mi is az a kéknyelv-betegség, és miért ennyire veszélyes?
A kéknyelv-betegség egy vírusos eredetű, nem fertőző (azaz állatról állatra közvetlenül nem terjedő) megbetegedés, amelyet a Bluetongue virus (BTV) okoz. A vírust a Culicoides nemzetségbe tartozó apró vérszívó törpeszúnyogok terjesztik, melyek főként nedves, meleg időben aktívak. A betegség az emberre nem jelent veszélyt, viszont a kérődző állatok – különösen a juhok, de szarvasmarhák, kecskék és vadon élő kérődzők – esetében súlyos tünetekkel és akár halálozással is járhat.
A vírusnak több mint 20 különböző szerotípusa ismert (például BTV-1, BTV-3, BTV-8), amelyek eltérő súlyosságú megbetegedést okoznak.
Milyen tüneteket okoz a kéknyelv-betegség?
A betegség tünetei elsősorban az állat immunállapotától, fajtájától és a vírus típusától függenek. A juhok a legérzékenyebbek, náluk gyakran súlyos és látványos tünetek jelentkeznek. A szarvasmarhák és kecskék általában enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget – de ők is hordozók lehetnek.
A jellemző tünetek:
– magas láz (40–42 °C),
– étvágytalanság,
– levertség,
– orr- és szájnyálkahártya-gyulladás,
– nyáladzás, orrfolyás,
– duzzadt, fájdalmas ajkak, orr és nyelv,
– a nyelv kékes elszíneződése (innen ered a név),
– nehézlégzés,
– sántaság, a lábvég gyulladása miatt,
– szarvasmarháknál tejhozamcsökkenés, vetélés is előfordulhat.
A tünetek súlyossága változó: juhok esetében a halálozási arány elérheti a 30–70%-ot, míg más fajoknál ritkábban végzetes.
Milyen esély van a gyógyulásra? Van gyógymód?
A betegségre jelenleg nincs specifikus vírusellenes gyógyszer, így a kezelés főként tüneti. A gyógyulás esélye nagymértékben függ az állat általános állapotától, immunrendszerétől és a vírus típusától. Enyhébb esetekben az állatok néhány héten belül felépülhetnek, különösen ha megfelelő gondoskodást és támogatást kapnak. Súlyos esetekben azonban a kiszáradás, másodlagos fertőzések vagy a légzési nehézségek miatt elhullás is bekövetkezhet.
A tüneti kezelés lehetőségei:
– lázcsillapítás,
– folyadékpótlás,
– gyulladáscsökkentők,
– antibiotikumok (csak másodlagos bakteriális fertőzések esetén!),
– pihentetés, stresszmentes környezet biztosítása.
A fertőzött állatok gyógyulása után immunitás alakulhat ki az adott szerotípussal szemben, de a többi variánssal szemben továbbra is fogékonyak maradnak.
Svájcban már tombol, Olaszországban pusztít, Ausztria felé terjed
Svájc: újra megjelent a BTV-8 szerotípus
2024 őszén jelentették az első kitöréseket, főként a nyugati kantonokban. A hatóságok védőkörzeteket alakítottak ki, mozgási korlátozásokat vezettek be, hogy megakadályozzák a vírus további terjedését.
Olaszország: 40 ezer juh pusztult el
Szardínián a vírus 2024-ben különösen agresszívan terjedt: mintegy 40 000 juh pusztult el, a juhállomány negyedét érintette a betegség. A gazdasági kár meghaladhatja a 25 millió eurót, noha a kormány 13,5 millió eurós támogatást nyújtott a gazdák kártalanítására.
Ausztria: itt a BTV-3
2025 elején Ausztria nyugati régióiban azonosították a kéknyelv-betegség újabb variánsát. A hatóságok szigorú intézkedésekkel reagáltak, de a rovarok által terjedő betegség határokon átnyúló veszélyt jelent.
Lehet ellene védekezni? – Igen, de nem egyszerű
A kéknyelv-betegség ellen léteznek vakcinák, ám a vírus többféle szerotípusban fordul elő, ami megnehezíti az egységes védekezést. Az inaktivált és élő attenuált vakcinák bizonyos szerotípusok ellen hatékonyak, de nem minden variáns ellen adnak teljes védelmet.
Fontos megelőző intézkedések:
– vakcinázás, ha elérhető a megfelelő típus ellen,
– a törpeszúnyogok elleni védekezés (rovarirtók, istállóháló),
– a fertőzött területekről származó állatok forgalmának korlátozása,
– rendszeres vérvizsgálatok,
– beteg állatok elkülönítése.
Magyarország (egyelőre) biztonságban van
Hazánk jelenleg mentes a kéknyelv-betegségtől, de a Nébih már most szigorú ellenőrzéseket vezetett be, különösen az élőállat-szállítmányokra. Vérvizsgálatokkal próbálják kiszűrni a fertőzött egyedeket, hogy megakadályozzák a betegség behurcolását.
Ne vegyük félvállról!
A kéknyelv-betegség terjedése komoly figyelmeztetés. A globális felmelegedéssel a szúnyogok aktivitási időszaka is meghosszabbodik, így a vírus új területeken is megjelenhet. A tudatos gazdálkodás, a gyors reagálás és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni a nagyobb bajt.
A betegség terjedéséről: European Commission – hivatalos információk
