Fonálszerű képletek.
Oregon állam keleti részén, a Malheur Nemzeti Erdő talajában egy hatalmas gomba terjeszkedik, amely lassan, az évszázadok alatt teleszőtte a területet és a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legöregebb élőlényévé vált.
A gomba nem más, mint a sötétpikkelyes tuskógomba (Armillaria solidipes), ami elsősorban a földfelszín alatt marad, elrejtve a szemünk elől, de minden ősszel, esőzések után kis sárgásbarna gombákat fejleszt a fák alapjáról.
Ezeket a gombákat általában mézgombáknak nevezik, kalapjuk 3-10 cm széles, alakjuk fiatalon domború, később széles domború, közepén púppal.
A sötétpikkelyes tuskógomba élő vagy elhalt fenyőfa anyagán vagy gyökerén él, többnyire csoportosan. A fa anyagát bontja, az élő fa esetében parazitaként viselkedik és gyökérkorhadást okoz. Nyersen mérgező, fogyasztáshoz legalább 20 percig kell főzni.
A gomba az erdő talajában kiterjedt hálózatot képez, fekete, fonálszerű képletekkel, amiket rizomorfoknak neveznek. Ezek keresztüljutnak a talajon, terjeszkednek, akár több száz méter hosszan. A rizomorfok nagy előnyt jelentenek a más gombákkal történő versengésben, néhány évszázad alatt hatalmas területen képesek így szétterjedni.
2001-ben egy csapat kutató és erdész megpróbált utánajárni a súlyos fapusztulásnak a Malheur erdőben és akkor fedezték fel a Armillaria telepet, ami óriási, 9,65 km²-nyi területet borított be. A gomba nem csak hatalmas, de nagyon öreg is volt, kb. 2400- 8500 évesre becsülték a korát. Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy ezek a vegetatívan szaporodó képletek egy egyedhez tartoznak, így ha a gombát egyetlen élőlénynek tekintjük, akkor ez alighanem a Föld legnagyobb élő szervezete, amely a Pando nyárfaligettel vetekszik.
A sötétpikkelyes tuskógomba nem ritka.
A világ minden táján megtalálható az erdőkben, Észak-Amerikában, Európában (hazánkban is) és Ázsiában is. A kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy helyenként ilyen mértékben el tud terjedni.
Forrás: www.amusingplanet.com
