Alig 43 év alatt a kihalás szélére került a faj.

A csuklyás vöcsköt mindössze 43 évvel ezelőtt fedezték fel Argentínában, egészen pontosan Patagónia külvilágtól elszigetelt és nagyrészt megközelíthetetlen tavaiban. A faj még ma is tartogat meglepetéseket, hiszen eddig alig pár évtized állt a kutatók rendelkezésére, hogy megismerjék.

Fotó: Pablo Hernandez/www.mme.hu

Az elmúlt időszakban a csuklyás vöcsökre viszonylag nagy figyelem irányult, bejárta az internetet ugyanis az a felvétel, amin a csuklyás vöcsök (Podiceps gallardoi) hipnotikus, fejbólogatós udvarlási tánca látható (Living Wild in South America felvétele). Most először vették filmre a súlyosan veszélyeztetett faj táncát, de az is lehet, hogy egyben utoljára.

A vöcsök ugyanis 43 éve alatt a kihalás közelébe került a káros emberi hatások, többek között az invazív ragadozók betelepítése következtében. Még mielőtt a madár létezéséről tudtunk volna, betelepítésre került Patagóniába az amerikai nyérc, azzal a céllal, hogy a bundájából szőrmekabátokat készítsenek. A szárazföldön és a vízben is jól mozgó állat eredetileg Észak-Amerikában honos menyétféle. A fogságból megszökött nyércek később sok kárt tettek a csuklyás vöcsök populációiban, mivel a madarak felkészületlenek voltak az idegen fajjal szemben. Ennek eredményeként egyedszámuk drasztikusan csökkenni kezdett: az 1980-as évek közepén még 3000–5000 madarat számláltak, ma már legfeljebb csak 400 költőpár él a tavakban.

Fotó: www.thinglink.com

Már 2009-ben projekt indult a vöcsök megmentéséért, az amerikai nyérc mellett a déli sirály pusztításait is igyekeztek megfékezni, ez a madár ugyanis a vöcsök fiókáit és tojásait tizedeli. Mindez az munka azonban hiábavalónak bizonyul, ha az azóta fellépett újabb tényező sokkal nagyobb pusztítást fog végezni.

Fotó: Pinterest

Az argentin kormány ugyanis, kínai vállalatokkal együttműködve, két hatalmas duzzasztógátat szeretne építeni a Santa Cruz folyóra, amely valószínűleg tönkretenné Argentína utolsó gleccserfolyóját. Ráadásul a folyó ökoszisztémájának legalább a felét súlyosan károsítaná, pedig számos ritka faj él itt. A gátak módosítanák a folyó természetes áramlását és pusztítanák az élővilágát, így kevesebb táplálék jutna a csuklyás vöcsök tengerparti telelőhelyeire, amelyek fennmaradása ezáltal szintén veszélybe kerülne.

A madarak ügye sok embert megmozgatott az elmúlt hónapokban. Számos argentin környezetvédelmi szervezet csatlakozott a küzdelemhez és állt ki határozottan a létesítmény megépítésével szemben. A nemzeti kongresszus, az ország történelme során először, nyilvános meghallgatást is tartott a gátépítés ügyében. A tiltakozók végül sikerrel jártak, le kellett állítani a gátépítési munkálatokat. Nem tudni azonban, hogy ez a döntés véglegesnek tekinthető-e vagy csak elodázza az építkezéseket.

A cikk az alábbi anyag alapján készült: www.mme.hu/csuklyas-vocskok-utolso-tanca