Szövevényes vízrajz.

Az európai folyóvízhálózat komplex és kiterjedt. Két fontos folyó a kontinensen a Duna és  Rajna, amelyek számtalan festőt, költőt ihlettek meg az évszázadok alatt.

A Duna a Fekete-erdőben, míg a Rajna a svájci Alpokban ered.

A Duna kelet felé folyik, a Rajna pedig észak-nyugatnak, Svájcon keresztül, majd a Bodeni-tóba ömlik annak déli csücskénél. A tóból annak keleti végén lép ki, a Dunától délre halad, amíg el nem éri Bázelt, ahol 90 fokban északra fordul.

A Bodeni-tó az, ami a két folyó vizét összeköti. Noha a Duna soha nem éri el a tavat, a vízének egy része mégis befolyik. Ez pedig azért van, mert a Duna felső ága, 23-24 km-re a forrástól egyszer csak eltűnik. A hely, ahol ez megtörténik a Duna szivárgás vagy víznyelő Immendingen közelében, kb. 673 méteres magasságban. Ott a folyó vize átszűrődik a karsztrendszer barlangjain és dél felé folyik tovább.

A Duna teljes eltűnését először 1874-ben dokumentálták.

Azóta ezt az eltűnést rögzítik, időtartama egy évben 29 naptól 309 napig terjedhet. Átlagosan 155 napig veszítjük szem elől a folyót, főként a nyári hónapokban.

Amikor nem tűnik el teljesen, a víz egy része továbbra is a lyuk felé szivárog, a maradék viszont folytatja az útját Európán keresztül. Az eltűnt víz eközben számtalan repedésen, apró hasadékon keresztül 12 km-rel arrébb, Aachtopfnál bukkan elő 475 méteres magasságban.

Aachtopfnál a forrásnak korábban termál eredetet tulajdonítottak, de valójában ez az eltűnt Duna, ami egy karsztbarlangból bukkan újra elő. Nagyjából 8500 liter/mp vízhozammal ez a forrás az, mi Németország ásványvízbázisát adja.

1877-ig az összefüggés a víznyelő és a patak között feltételezett volt, de nem bizonyított. Akkor azonban október 9-én Adolf Knop geológus 10 kg természetes festéket (nátrium-fluoreszceint), 20 tonna sót és 1200 kg magas szervesanyag tartalmú kőzetből nyert olajpalát öntött Dunába a víznyelő előtt. 60 órával később fluoreszkáló, zöld színű, kátrányszerű víz jelent meg az Aachtopf-i forrásnál.

A forrás vize új folyóvá válik, ez a Radolfzeller Aach, ami pedig a Bodeni-tóba ömlik. Így tulajdonképpen a Duna vízének egy része a Rajnába folyik, ami érdekes és meglepő része Európa vízrajzának.

Az eltűnés helye, a szárazzá váló folyómeder népszerű turista látványosság. Általában május közepe és szeptember közepe között sétálni lehet benne, ilyenkor sokan pihennek, kirándulnak erre vagy kövekre vadásznak.

Donauversinkung

Forrás: www.amusingplanet.com