Ez már volt, jöjjön egy másik szám!
Meglepő felfedezés született: egy kutatócsapat felismerte, hogy van egy állat, amelynek kommunikációja az emberi beszédhez hasonlóan rendkívül összetett. Ez a faj pedig egy madár, az énekes verébsármány.
Érdekes módon mind a madáragy, mind a madárbeszéd sokkal komplexebb annál, mint ahogy eddig véltük és utóbbi jóval több azonosságot mutat az emberi kommunikációval. Egy friss tanulmány rámutatott, hogy a hím sármányok szándékosan keverik a repertoárjukat, vélhetően azért, hogy érdekesek maradjanak a női hallgatóság számára.
A Duke Egyetem, a Duke Agytudományi Intézet, valamint a Miami Egyetem kutatói együtt kimutatták, hogy az éneklő hímek nyomonkövetik a dalaik sorrendjét és azt is, hogy 30 percen belül milyen gyakran hangzott el egy dallam. Így tudják tervezni a lejátszási listájukat és a következő dalocskát.
Az adatgyűjtés nem volt egyszerű: gyakran több órás várakozást jelentett a mikrofonokkal felszerelkezve, csendben megbújva az erdőkben. Miután begyűjtötték több mint 30 madárfaj dalocskáit, hosszú elemzés várt a szakértőkre. Azt vizsgálták, hogy egy dallam hányszor ismétlődik és milyen sorrendben csendül fel.
Az énekes verébsármány közönséges fajnak számít Észak-Amerikában, csak a hímje énekel. Az udvarlás során akár 12 rövid, 2 másodperces dalocskát is előadhatnak. Mindez 30 perces előadást eredményezhet, mivel ugyanazt a dalocskát többször is eléneklik, mielőtt a következő számra lépnek. Nem csak az ismétlések számát változtatják, de a dalokat is újrakeverik minden alkalommal.
A kutatók megállapították, hogy minél többször énekel egy bizonyos dalt a sármány, annál tovább tart, míg visszatér az adott dalhoz. Ha például tízszer is lejátszotta, akkor sokkal többet ad elő más dalaiból, mire újra azt a nótát veszi elő.
Ezek a felismerések arra utalnak, hogy a sármányoknak extrém ritka tehetségük van, különlegesen hosszútávú memóriával. Ez azt jelenti, hogy hogy egy hím éneke attól függ, hogy mit dalolt akár 30 perccel korábban. Mindez 360-szor nagyobb memóriakapacitást igényel, mint például a kanári esetében eddig ismert 5 mp-nyi adattárolás.
Bár lenyűgöző ez a felfedezés, mélységeiben még nem ismert, hogy mi célt szolgál. Nem egyértelmű az sem, hogy a tojók jobban érdeklődnek-e a hím iránt, aki képes változatosabban énekelni.
Forrás: www.goodnewsnetwork.org