Túlélni a szárazságot.
Szicília és Tunézia között félúton találjuk a kis szigetet, Pantelleria-t. Az apró földdarab tipikus mediterrán éghajlattal rendelkezik, forró, száraz nyarak és enyhe telek jellemzik. A kevés csapadék miatt a növénytermesztés nem egyszerű, ennek ellenére a lakosok nagy része nem halászattal foglalkozik, hanem növényeket termeszt.
A szigetlakók ugyanis egy különleges módszert fejlesztettek ki, így mindenféle terményt elő tudnak állítani, narancsot, szőlőt, kapribogyót.
A technikát még a főníciaiak dolgozták ki, akik több, mint 2500 évvel ezelőtt érkeztek a szigetre. A farmerek először a szőlőt ültetik el egy sekély, tálszerű bemélyedésbe, amit conche-nak neveznek, ez megvédi a növényt a sziget brutális szélfúvásaitól, miközben nedvességet is gyűjt. A szőlő fő hajtását gondosan megmetszik, így bokorrá növekedik, amely sugárszerűen terjed, nem csak függőlegesen. Az üreget állandóan újraformálják, hogy a növény a legjobb körülmények között nőjön. Végül a szőlőt július végén szüretelik kézzel, egy rituális ceremónia keretében.
Pantelleria lakosai narancsot is termesztenek, de mivel ezek a növények magasabbra nőnek a szőlőnél, a gödör nem elég mély ahhoz, hogy megvédje a fácskákat az erős széltől.
Ehelyett egy magas kőfalat emelnek, amely minden egyes növényt körbeölel, így egy kis zárt kertecskét hozva létre, amit jardinu-nak neveznek, és amelynek belső mikroklímája hűvösebb és nedvesebb, mint a környezetéé. Nem csak a széltől véd, de a nedvességet is csapdába ejti és az éjszakai tengeri ködöt is vízcseppekké alakítja, így tudják öntözés nélkül termeszteni a citrusféléket. Pantelleria citruskertecskéinek többsége kör alakú, de másféle formájú kerteket is találunk szigetszerte, például négyszögleteset vagy épp ötszögletűt.
Forrás: www.amusingplanet.com, képek: toti accardo palumbo és gi_ger
