Gyökér vagy szár?

Indiában az utcákon időnként fura, dobszerű, ram kand mool-nak nevezett eledelek tűnnek fel. Az indiai botanikusok már az 1980-as évektől kezdve próbálják kinyomozni, hogy valójában mely növénytől származik a majdnem papírvékonyságú snack, amit egy óriási vöröses gumószerű hengerről vágnak le.

Az árusok viszont egyszerűen nem hajlandóak felfedni a beszerzési forrást és eltérő válaszokat adnak. Néhányan megesküsznek rá, hogy egy gyökérről van szó, mások növényi szárként írják le, de mindenki megtagadja, hogy megmutassa magát a növényt, azt állítva, hogy egy harmadik féltől szerzik be.

Az eladók szerint ez a csemege kellemesen lehűt a nyári melegben, oltja a szomjat és csillapítja az éhséget, ráadásul gyógyhatással bír. Mindenfélével árulják: sóval, citrommal, cukorral, chilivel. Nagyon vékony szeletekre vágják, ami nem csoda, hiszen egy ilyen tubus akár 300 kg-ot is nyomhat.

Egy indiai újságíró és gasztroblogger, Bartha Kumari megpróbált utánajárni a titoknak. Sorra vette a botanikusok korai kísérleteit egészen a jelenkori próbálkozásokig. 1994-ben egy botanikus, Dr. Koppula Hemadri volt az, aki országszerte kutatott, gyökereket ásott ki. Végül az agávéval fejeződött be a nyomozás, de ő maga is úgy vélte, hogy nincs cáfolhatatlan bizonyíték a kezében.

Nagyjából ugyanebben az időben Dr. Ali Moulali botanikus megpróbált pénzzel rábírni egy árust, hogy fedje fel a forrását. Némi hezitálás után a férfi azt mondta, hogy a Kitta Nara alapjáról van szó, ami az agávé rostjának neve. Elmondása szerint az áru alapja nem a gyökér, hanem egy föld felszín feletti növényi rész.

2010-ben a DNS tesztektől vártak áttörést, a szeletek örökítőanyaga 89%-ban megegyezett az agávé DNS-ével. Az agávé rengeteg alkaloidot tartalmaz, nagy mennyiségben mérgező, ezért lehet az, hogy csak vékony szeleteket árulnak.

2011-ben tovább szűkült a lehetséges ram kand mool forrás, a szizálagávé nevű növényre, amely a számos agávé faj egyike, leszedve a leveleket egy hatalmas, fehér, csőszerű szár marad vissza. Ezzel azonban még nincs vége a történetnek, mivel tucatnyi agávé faj létezik, egyesek rendkívül hasonlatosak egymáshoz, ezért tulajdonképpen bármelyik lehet közülük az, amit az utcán árulnak.

Néhány tudós arról sincs meggyőződve, hogy valóban agávé fajról van szó. Egy agávékat jól ismerő professzor, Dr. Chenna Kesava Reddy Sangati például biztos benne, hogy nem az. Szerinte az agávé édes, fanyar, rostos, nehéz elharapni, ez a snack viszont nem olyan édes, puha, könnyebb harapni is. Vannak olyan kutatók, akik a Maerua oblongifolia nevű cserje gyökerét sejtik a csemege mögött.

Az árusok pedig nem hajlandóak megmutatni a növényeket, az árut körüllengő misztikum a titok és az üzlet része.

Forrás: www.odditycentral.com