Bebörtönözve.
A Galápagos-szigetek különleges, gazdag flórájáról és faunájáról ismert. A szigetet leginkább Charles Darwin kutatásaiból ismerjük, akinek ottani megfigyelései teremtették meg az evolúcióbiológia és a természetes szelekció elméletének alapjait. Napjainkban a szigetek és az azokat körülölelő víz nemzeti park és tengeri rezervátum részei, a Világörökség programjának védelmét élvezik.
A sziget múltjában sötét foltok is akadnak. 1832-ben a Galápagos-szigeteket bekebelezte Ignacio Henandez ezredes és a szigetvilág Ecuador része lett. Nem sokkal később börtönt létesítettek itt, rabokat hoztak a távoli, izolált területre, ahonnan a szökés lehetetlennek látszott. A fogvatartottakat a mezőgazdasági földeken dolgoztatták.
Az első telepesek száműzött katonák voltak, akiket azért küldtek el otthonról, mert sikertelen puccskísérletben vettek részt. De a mostoha körülmények csak lázadásokhoz vezettek és 1952-re a gyarmatosítási kísérlet megbukott. Számos további próbálkozás történt arra, hogy lakosokat telepítsenek a szigetekre, de egyik sem bizonyult sikeresnek.
Manuel J. Cobost, aki azért hozott foglyokat, hogy a cukornádföldjein és kávéültetvényén dolgoztassa őket, saját munkásai ölték meg. Hasonló sorsra jutott José Valdizán, aki egy felkelés során vesztette életét.
A II. világháború vége felé az ecuadori kormány egy másik brutális börtönt létesített Isabela szigetén. 1946-ban 300 rabot szállítottak a földdarabra, akik azt a büntetőfeladatot kapták, hogy építsenek egy értelmetlen kőfalat. A fogvatartottaknak nagy távolságokat kellett gyalogolniuk a kőbányáig, hatalmas vulkanikus sziklákat kivájniuk, majd visszacipelniük a helyre. Számos rab ott lelte halálát. Végül 1958-ban a foglyok fellázadtak, megölték őreiket és közülük is sokan meghaltak az összecsapásokban. Egy évvel később az állam bezárta a fegyenctelepet.
A hiábavaló, 100 méter hosszú fal maradványai ma is láthatóak Puerto Villamil közelében, emlékeztetve a kegyetlen időszakra. A falat nem véletlenül hívják a Könnyek falának.
Forrás: www.amusingplanet.com, kiemelt kép: panoramio.com
