Vajon mi történt a személyzettel?
A Mary Celeste névre keresztelt amerikai kereskedőhajót 1872. december 5-én találták meg a tengeren sodródva, az Azori szigetektől kb. 640 km-re keletre, az Atlanti óceánon. A rakomány szinte hiánytalanul ott volt a fedélzeten: ipari alkoholt szállított a hajó, és élelmiszerből és vízből is hónapokra elegendő tartalék volt felhalmozva. Az egyik mentőcsónak azonban hiányzott, és semmi jele nem volt a legénység jelenlétének, noha a személyes holmijaik még a kabinokban voltak.
A Mary Celeste New Yorkból hajózott ki, majdnem egy hónappal a rejtélyes felbukkanása előtt, és az itáliai Genova felé tartott – legalábbis az eredeti szándéka szerint. A fedélzeten 10 ember tartózkodott, 7 matróz és a kapitány, annak felesége és 2 éves kislányuk. Hová lettek? Senki sem tudja, ugyanis nem bukkantak nyomukra.
1884-ben, néhány évvel az első Sherlock Holmes regények megjelenése előtt, Sir Arthur Conan Doyle írt egy kitalált történetet, amelyben egyes szám első személyben meséli el a Mary Celeste történetét, mint túlélő. Doyle regényében a hajó személyzetét egy bosszúálló sorozatgyilkos ölte meg, aki a legénység tagja volt. A történet sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint az eredeti eset, sőt egyes újságok, köztük a Boston Herald, úgy tálalták, mintha a sztori magát a megoldást rejtené. Néhány kutató úgy vélte, hogy a hajó legénységének halálát a hordókból kipárolgó alkoholgőz berobbanása okozta. Mások úgy gondolták, hogy kalózok támadták meg a vitorlást, akik magukkal vitték az embereket is.
2007-ben egy dokumentumfilmes, Anne MacGregor fogalmazta meg a harmadik verziót: szerinte a hajó rossz időbe került, ezért a kapitány elővette a mentőcsónakot, mivel más esélyt nem látott a túlélésre. Sajnos azonban a csónak a viharban odaveszett, a Mary Celeste pedig viszonylag sértetlenül, de immár legénysége nélkül túlélte az elemek tombolását.