Sport vagy tömegverekedés?
Az angliai Hallaton városában húsvét hétfőnként egy rendkívül különös szokásnak hódolnak az ott élők és a szomszédos Medbourne lakói. A fura versengés története a 18. század végére tekint vissza, de egyesek egyenesen az ország legrégebbi sportjának tartják, amely még a római időkből ered.
A legenda szerint a tradíció akkor kezdődött, amikor két helyi asszonyt megmentett egy riadt nyúl egy támadó bikától, elterelve a bika figyelmét. A csodálatos beavatkozás tiszteletére a nők a gyülekezetnek adományozták a nyulat, azzal a feltétellel, hogy a plébános minden hétfőn adjon egy nyúlpitét, egy tizenkét filléres cipót és két hordó sört a kevésbé szerencséseknek.
Ezt követően a falubeliek megküzdöttek egymással az ételért, italért. Az egyik ilyen alkalommal Medbourne lakói is csatlakoztak az eseményhez, megragadva az alkalmat, hogy ellopják a söröshordókat, az incidens pedig a két falu közti rivalizálás kezdetét is jelentette.
Az esemény egy parádéval kezdődik Medbourne és Hallaton utcái, a helyiek hatalmas nyúlpitéket cipelnek és 3 palackot, amelyek valójában kis fahordók. Ezekből kettő sört rejt, a harmadik, a dummy vagy bábu viszont feltűnő pirosra és fehérre van mázolva.
Hallaton lelkésze fontos szerepet kap, megáldja a nyúlpitét egy ceremónia során felvágja és bedobja a gyülekezetnek. A megmaradt részeket összegyűjtik egy zsákban és felviszik a közeli Nyúlpite dombra. Ezzel egyidejűleg az üvegeket egy Vajkereszt nevű szerkezetre viszik, aminek egy gömb van a tetején, amelyben a történelem folyamán vajat és sajtot tartottak a falu vásárnapjain. Itt az üvegeket szalaggal kötik át és a cipókat osztogatnak.
Kora délután mindhárom üveget háromszor a levegőbe dobják, majd elkezdődik a verseny, ahol a résztvevő csapatok célja, hogy a palackot két patakon keresztülvigyék, ezek egymástól kb. másfél km-re vannak. Akadályokon, sövényen, kerítésen, árkon jutnak keresztül, minden lehetséges módon dobják, rúgják, cipelik a hordót. A versengés durva: ütnek, vágnak, harapnak, birkóznak, nem ritkák a sérülések, csonttörések sem. Miután az első csapat sikeresen végrehajtja a feladatot, a tömeg a kocsmákban evéssel-ivással ünnepel.
A palackrugdosó tradíció több mint két évszázada fennáll, napjainkra egy vidám éves eseménnyé vált. Mindössze kétszer kellett a játékot törölni, először 2001-ben száj- és körömfájás betegség miatt, másodszorra pedig 2020-ban a pandémia idején. A legenda szerint 1790-ben a Hallaton plébánosa ellenezte a tradíciót a pogány eredet miatt, megpróbálta betiltani az eseményt, a véleménye azonban egy éj alatt megváltozott, amikor a „Nincs pite, nincs plébános” felirat rejtélyesen megjelent a plébánia falán.
Forrás: www.amusingplanet.com
