Üregben készítik a bölcsőjüket.
2023-ban a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kezdeményezésére először választották meg az Év beporzóit. Nem egy fajra, hanem egy beporzócsoportra lehetett szavazni, ráirányítva a figyelmet a beporzók sokszínűségére és fontos szerepére.
A voksok 45%-át megszervezve a faliméhek végeztek az első helyen, a szabóméhek és a bányászméhek előtt.
A faliméhek magányosan élnek, párzás után az utódgondozás minden feladata a nőstényre hárul. Nem élnek laza társas kapcsolatban sem. A művészméhek családjába tartoznak, hazánkban több, mint 40 fajuk ismert. A művészméhek igazi építőművészek, akik a legváltozatosabb anyagokból, a legváltozatosabb helyekre készítik el az utódaiknak szánt bölcsőt. A faliméhek a háziméh dolgozójánál kisebb testűek, zömökebbek, sűrűbb szőrzettel borítottak, testük fekete vagy zöldes, kékes színű, akár fémesen csillogó is lehet.
Ezek a rovarok üregekben alakítják ki az egyes bölcsőket, majd a végén az egész üreget sárral, esetleg növényi anyagokkal lefalazzák. Az üreg lehet fakéreg vagy kő alatt, csiga üres házában, nádszálban, fában fejlődő rovarok üres járatában, üreges növényi szárakban, és szívesen elfogadják a rovarszállókban nekik kínált, kifúrt fadarabokat is. A bölcsőbe virágpor és nektár keverékét hordják be és ha a mennyiség elegendő egy utód felneveléséhez, akkor elhelyeznek benne egy petét. Ezután a bölcső falát lezárják (sárral, agyaggal vagy növényi részekkel). Ha az üreg mérete megengedi, akkor egymás mögött akár több bölcsőt is készítenek.
A bölcsőépítés – fajtól is függően – március és július között folyik. A petéből napokon belül kibújik a lárva. Feléli az eleséget, majd bebábozódik és legtöbbször már ősszel kifejletté is válik, így vészeli át a telet. Következő tavasszal a külső bölcsőkből először a hímek kelnek ki, és már lesik, hogy a nőstények megjelenjenek.
A faliméhek nem támadnak, nem agresszívek, ha a stressz miatt mégis megszúrnának, szúrásuk is és az általa okozott fájdalom is kisebb, mint a háziméhek esetében.
.jpg)
A faliméhek rendkívül fontos beporzók, egyetlen bölcső elkészítéséhez akár 600 virágot is felkereshetnek. Mivel a hűvösebb időben is repülnek, a koratavaszi gyümölcsfák jelentős beporzói. A virágport a potroh hasoldalán lévő különleges szőrzetben gyűjtik, így a következő virágra megérkezve a pollenszemek könnyen annak bibéjére kerülnek. Ezenfelül az ökoszisztéma fontos részei, hiszen táplálékot jelentenek a rovarevőknek is.
A beporzókat számtalan módon segíthetjük mi is: méhlegelők telepítésével, rovarhotelekkel, ritkább fűnyírással, a vegyszerek mellőzésével, természetesebb kertek kialakításával, őshonos fajok ültetésével.
További praktikus tanácsokat találhatunk a www.beporzoknapja.hu oldal anyagaiban.
Forrás: mkne.hu
