A költőtől a szamurájig.
A Nakasendo út az Edo-kor 5 legfontosabb útjának egyike volt, még ma is megcsodálható. A 17. században kezdődő periódus a 19. században ért véget: jólét, gazdasági növekedés, stabilitás, a művészet és a kultúra fejlődése jellemezte ezeket az évszázadokat. Hosszú utak is épületek ekkor, hogy elérhessék az ország kieső részeit.
A Nakasendo egyike volt annak a két útnak, ami egykoron Tokiót és Kiotót kötötte össze.
Míg a másik úton haladva át kellett kelni folyókon, addig a Nakasendo sokkal kényelmesebb volt, mégpedig azért, mert a szárazföldön haladt. Az 534 km hosszú út elhelyezkedése miatt a legnépszerűbb úttá vált az Edo-korban.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Számtalan, eltérő osztályból érkező, különböző társadalmi háttérrel rendelkező ember vágott neki, ami növelte az út gazdasági jelentőségét. Több mint 60 állomást és városi pihenőt alakítottak ki az út mentén, így az utazók kényelmesen tudtak közlekedni és az ott élők is némi jövedelemhez jutottak.
Akadt néhány igen híres utazó is az idők során.
Ezek egyike volt a költő Matsuo Basho, aki az egyik legbefolyásosabb irodalmár volt Japánban. Utazóként is ismert volt, meg akarta tapasztalni saját maga is a Nakasendo-élményt, így annak ellenére útnak indult, hogy tartott a banditáktól. Az élményeit végül egy könyvben írta meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy másik legendás utazó Miyamato Musashi szamuráj volt, akinek nem volt mestere (ronin volt). Noha a japán polgárháború alatt a legjobbak egyike volt, annak végével nem volt rá szükség többet. Mivel nem tudta, hogy mitévő legyen, Musashi az otthonává tette a Nakasendót. Útnak indult, ment, megállt az iskoláknál, párbajra hívta az embereket és számos problémát okozott. Miközben a hatóságok megpróbálták őt elkapni és megállítani, neki sikerült meglógnia és az út mellett élnie az életét. Tökéletesítette a tudását és Japán leghíresebb kardvívó tanárává vált.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A legendák, mítoszok és híres utazók ellenére a Nakasendo népszerűsége az Edo-kor végén zuhanni kezdett. A helyreállítási periódus során az új uralkodó modernizálni akart az országot. A hosszú utak kimentek a divatból, helyüket a modern, gyors vasutak vették át.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az 1960-as években a japán kormány elhatározta, hogy ezeket a történelmi utakat helyreállítja, megkezdődtek a felújítások és a városok eredeti képének visszaállítása. Napjainkban a Nakasendo az egyik legérdekesebb látnivaló Japánban.
Forrás: themindcircle.com