Sajátos mikroklíma.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a fényi erdő és a bátorligeti legelő szomszédságában találjuk hazánk egyik legrégebbi fokozottan védett területét. Az 53 hektáros bátorligeti ősláp őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait.
Ősi növény- és állatvilágának fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. 1882-ben jelent meg a lápról először írásos dokumentum, majd 1914-ben Tuzson János írása után indultak meg a szélesebb körű kutatások.
A lápot ölelő szélfútta homokdombok vízzel borított mélyedéseiben nedves, hűvös élőhelyek alakultak ki, mivel a mélyen fekvő buckaközök lápját a mocsárvilágot körülvevő erdők megvédték a melegebb légáramlatoktól, hűtve a felszínt és megakadályozva a mocsár fölött lebegő ködfelhők szétáramlását.
Ennek ellentéteként a lápot körülvevő száraz homokdombokon a jégkorszak előtti időkből megmaradt melegkedvelő fajok élték túl az eljegesedések viszontagságait.
A jégkorszak előtti, utáni és a mai növényfajok, a puszták, mocsarak, hegyek, észak és dél növényeinek egymás mellé kerülése példátlan fajtagazdagságot eredményez. A területen egyaránt jelen vannak a homokpusztagyepek, a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek és a keményfás ligeterdők állományai is.
A védett terület természeti értékekben igen gazdag, elsősorban a tölgy-kőris-szil ligeterdő, a mocsár, a nyírláp és a hárserdő miatt olyan különleges. Számos hideg- és melegkori reliktumnak ad otthont, amelyeket elsősorban hegyvidékekről ismerünk, és amelyek alföldi előfordulása ritka.
A lápból több mint 1100 növény- és közel 7000 állatfajt írtak le.
A gazdag növényvilág tavasztól késő őszig színpompás. Él itt többek közt rekettyefűz, martilapu, boglárka, többféle orchidea, kétlevelű sisakvirág, fehér zászpa, buglyos szegfű, menta, sisaknád, turbánliliom, ördögharapta fű is. Az égerláp növényflórájából érdemel említést a virágzó békatutaj, aminek csak 20-25 cm magas virágzata emelkedik ki a vízből. Védett fajokat is találunk itt, például a szibériai nőszirmot és a hússzínű ujjaskosbort.
Az ősláp állatvilága is igen gazdag, a hüllőket például a mocsári béka, a barna varangy, az ásó béka, mocsári teknős, a tarajos gőte és a vízisikló képviseli, de megfigyelhető az ősláp környékén a szigorúan védett elevenszülő gyík is. Megemlítendő a nyerges acsa nevű szitakötő és a gazdag madárvilág is: nyári lúddal, borzas gödénnyel, fekete gólyával, citromsármánnyal, függőcinegével.
A láp kizárólag előzetes bejelentkezéssel, szakvezetéssel látogatható a nyitvatartási időben! Egy kiállítás egészíti ki a látnivalókat.
További információ:
