A víz útja.

Segovia római vízvezetéke klasszikus példa a római vízellátási építészetre, egyszerű dizájn, mégis lenyűgöző megjelenés és meglepő tartósság jellemzi. A vízvezeték az 1. vagy a 2. században épült, a Frío folyó vizét vitte a 17 km-rel arrébb fekvő városba 2000 évvel ezelőtt.

Az igazán elképesztő pedig az, hogy az építmény habarcs, kötőanyag nélkül készült.

Segovia Madridtól északnyugati irányban fekszik, eredetileg kelta település volt, mielőtt a rómaiak megérkeztek i. sz. 80 körül. Az ő uralmuk alatt a város virágzásnak indult és fontos központtá nőtte ki magát.

Világhírű vízvezetékhídja gránit tömbökből, habarcs nélkül készült vagy az 1. század végén vagy a 2. század elején épült. Nehéz megmondani pontosan az építés idejét, mert a köveken lévő feliratok mára erodálódtak. A régészeti bizonyítékok alapján a későbbi időpont valószínűbbnek tűnik.

A vizet a hegyekről vezették ide a magasságbeli különbség természetes jelenségét kihasználva egy földalatti csatornán, majd egy nagy tárolóba került, amit Nagy Háznak (El Caserón) neveztek, onnan pedig egy második toronyba jutott, ami a Vizek háza (Casa de Aguas) nevet kapta. Ott természetes derítőn ment át, a homok leülepedett belőle, mielőtt a víz folytatta útját a 728 métert haladva egy egyszázalékos emelkedőn. A vízvezeték híd része drámai hatás kelt kettős íveivel, amiket oszlopok támasztanak alá.

A döntés, hogy hidat építsenek habarcs nélkül, talán annak volt köszönhető, hogy nem volt mészkő a környéken, amiből kötőanyagot tudtak volna előállítás.

Ironikus, hogy épp ez segítette hozzá a vízvezetéket a hosszú élettartamhoz, mivel a híd rugalmas tudott maradni, túlélte a kisebb földrengéseket.

A hidat kb. 20 400 gránitblokk alkotja. A legnagyobb 2 tonnát nyom, közel 30 méter magasra juttatták fel őket fa segítségével, ezt a kövekben lévő lyukak bizonyítják. A tömbök lekerekített sarka részben természetes, a viszonylag puha gránit mállása is okozta az idők során.

A római korban a legnagyobb íveken bronzfeliratos táblák álltak az építtető nevével és az építés évével. Napjainkban 2 felirat még mindig látható, az egyik Herkules képét rejtette (ez már eltűnt), aki a legenda szerint a várost alapította, a másik fülkében most is látható a Szűz képmása.

Nem teljesen igaz az, hogy a vízvezetékrendszer 2000 évet élt túl.

A 11. században 36 boltív elpusztult, némelyik elmozdult követ VI. Alfonz kastélyának felújításához használták. A 15. században a károsodott szakaszokat újjáépítették, gondosan ügyelve arra, hogy az eredeti munkát vagy stílust legkisebb mértékben se változtassák meg.

Noha ezt a vízvezetéket tartják az egyik legjobb állapotban megőrzöttnek, a szerkezete nem tökéletes, az erózió és mállás miatt a felső részén szivárog a víz. A gépkocsik okozta szennyezett levegő hatására pedig a gránit repedezik, törik.

Forrás: www.amusingplanet.com