Jégkorszaki eredetű ingólápok.

Kevesen tudják, hogy nem messze Ózdtól egy egyedülálló természeti ritkaság található, a jégkorszaki eredetű keleméri Mohos-tavak. A fokozottan védett 2 tavacska a Putnoki-dombság nyugati részén található területen, kb. 300 m-es magasságban fekszik. Mind a Kis-Mohos, mind a Nagy-Mohos a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy oldalának megcsúszásával, ún.  suvadással  kialakult mélyedésben jött létre.

Fotó: orszagcsavargo.hu

A mainál nedvesebb és hűvösebb földtörténeti időszakban keletkező tavak közül a nagyobbik kb. 25 ezer éves, a kisebbik kb. 15 ezer éves múltra tekint vissza. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé. A Mohos-tavaknak nincs hidrológiai kapcsolatuk más vízrendszerrel, csak a csapadéktól és a talajvíztől befolyásoltak.

Fotó: www.napi-hirek.hu

A Másfél millió lépés Magyarországon c. filmben is bemutatott tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódások mellett a rajtuk kialakult növényzet is meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, így téve kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé a területet. Így a nyílt vízfelszín szinte teljesen eltűnt, a fásszárú vegetáció és a mocsáröv viszont kiterjedtebbé vált. Jelenleg mintegy másfél méter magasságban alkot a tőzegmoha szőnyegszerű takarót.

Fotó: Bacsó Kati/mapio.net

Az erdőtől körülölelve fekvő tőzegmohalápok legfontosabb társulásai a mocsári magassásos, a lagg zóna, a tőzegmohás fűzláp, a tőzegmohás dagadóláp, a tőzegmohás nádas és a nyír-rezgő nyaras láp. A lápok flórája is különlegesen gazdag, a 130 éves kutatás során összesen 66 edényes növényfaj került innen elő. A legértékesebb növények közül a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás,  a tarajos pajzsika, a gyapjasmagvú sás, a tőzegpáfrány, 5 tőzegmoha faj, és két védett fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz érdemel mindenképpen említést. Az állatvilágot tekintve találtak itt Magyarországra nézve új labdacsbogár fajt, és a ritka lápi bagolylepke, valamint egy unikális kalózpók faj is él itt.

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület kultúrtörténeti jelentőségű emléke a keleméri Mohosvár és egy több száz éves kocsányos tölgy, a Kisasszony-fa.
A keleméri Mohos-tavak csak előzetes engedéllyel és szakvezetővel látogatható terület. A kirándulók által kedvelt Országos Kék-túra útvonala közvetlenül a lápok mellett halad el.

Kelemér községben pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, újjá varázsolt parasztházban, a Mohos Házban a lápok kialakulását, történetét, földrajzi és néprajzi vonatkozásait bemutató állandó kiállítást tekinthetünk meg.

Forrás: anp.nemzetipark.gov.hu