Kövek habarcs nélkül.

A legrégebb óta használatban lévő európai hidat Görögországban találjuk. Az Arkadiko hídnak, másnéven Kazarma hídnak nevezett átjárót Görögország szárazföldi részének déli felén, a Peloponnészoszi-félszigeten keressük.

Szinte hihetetlen, de ma is gyakran kelnek át rajta. A kis boltíves hídra hivatalosan csak gyalogosok léphetnek rá.

A híd története a bronzkorig nyúlik vissza, kb. ie. 1300 körül épült, eredetileg azt a célt szolgálta, hogy összekösse az ősi várost, Mükénét Epidaurusszal, a hadsereg úthálózatának részeként.

A híd legérdekesebb jellemzője az, ahogyan építették. Az átjáró álló és stabil maradt több ezer évig, annak ellenére, hogy semmiféle kötőanyagot nem használtak. Nem csak a mészkövek súlya stabilizálja a szerkezetet, de az is, hogy a kövek szimmetrikusan lettek elhelyezve a függőleges tengely mentén.

Az építők masszív mészköveket használtak, amelyeket durván összeillesztettek, csupán nagyon keskeny rést hagyva, kötőanyag nélkül. A szikladarabok megmunkálatlannak tűnnek, de néhányukat kalapáccsal alakították és a nagyobb hézagokat kisebb mészkövekkel tömték be.

A híd 22 méter hosszú, 5,6 méter széles és 4 méter magas. Noha napjainkban elsősorban gyalogosok használják, eredetileg a régészek szerint lovasszekerek számára készülhetett, az áruszállítás mellett a görög csapatok áthaladását is szolgálhatta.

A tágabb környezetben nem egyedülálló ez a híd, valójában egyike annak a négy, mükénéi boltíves hídnak Arkadiko környékén, amelyek mind bronzkoriak és ugyanannak a útösszeköttetésnek a részei.

Forrás: greekreporter.com