Igazi kincses hétvége következik.

2016. szeptember 17-18-án az ország számos helyén várják a látogatókat: múzeumok, templomok, titkos alagutak, lakóházak nyitják ki a kapuikat, hogy minél több érdeklődőnek engedjenek bepillantást a falaik közé. Egyes helyek kizárólag most látogathatóak, mások pedig külön színes programokkal készülnek a hétvégére. Az egyéni felfedezések mellett vezetett sétákkal is várják ezeken a napokon a kicsiket és nagyokat.

5 olyan kedvencünket mutatjuk be, ahol a természettel ismerkedhetünk: az állatokkal, a növényekkel vagy éppen a vízforrásokkal. Kalandra fel!

  1. Állatorvos-történeti Gyűjtemény

Az állatorvosképzés helyszínéül szolgáló épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült, Zsolnay kerámiákkal és Róth Miksa üvegablakokkal díszített. A körülöttük lévő, szobrokkal teli park mára őskertté fejlődött. Az Állatorvostudományi Egyetem campusán található hazánkban az egyetlen állatorvos-történettel, állatgyógyászattal és állat-egészségüggyel foglalkozó állandó kiállítás. Itt az állatgyógyászat eszközei mellett a demonstrációs célra szánt, művészi értékű állatszobrokat, a patkógyűjtemény és a Kincsem-sarkot is megcsodálhatjuk.

  1. Kőbányai Medence

Ismét nyitott kapukkal várja a látogatókat a Fővárosi Vízművek egyik leglátványosabb létesítménye, a Kőbányai víztároló medence. Az olasz mesteremberek által épített és a mai napig kifogástalanul üzemelő hatalmas csarnokok oszlopaikkal, téglaboltozatos födémükkel háromhajós templom hatását keltik. Ez a vízellátás legrégibb, ma is működő, építészetileg is káprázatos létesítménye. A medencének helyet adó terület pedig ősfáival, növényritkaságaival arborétum benyomását kelti. A folyamatos szakmai vezetésének köszönhetően a látogatók nemcsak a medence történetébe, hanem a főváros vízellátásának kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetnek. A programot fegyveres biztonsági őrök és a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatot üzemeltető kollégák bemutatója egészíti ki és teszi valódi hétvégi családi kikapcsolódási lehetőséggé.

  1. FM KASZK, Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, Kollégium

Az ország egyik legrégibb szakközépiskolája, 1926 óta működik Budapest szívében, Zuglóban. Az oktatás 1906-ban gazdaasszony képzéssel kezdődött, 1926-tól középfokú kertésztanonc képzéssel folytatódott. 1972-től a földmérő-térképész képzéssel, 2013-tól környezetvédelmi képzéssel bővült a paletta. A kezdetekkor a névadó, Varga Márton kertészmérnök és igazgató tanítványaival megalkotta az iskola egyik kuriózumát, a japánkertet. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. Közel három hektáros gyönyörű kertjével, botanikai ritkaságaival, famatuzsálemeivel, az ország legrégibb és egyik legszebb japánkertjével várja a látogatókat az iskola.

  1. Magyar képzőművészeti Egyetem-Epreskert

1882-től szobrászati és festészeti mesteriskolák működtek itt, jelenleg is festő és szobrász műtermeknek ad otthont. Nevét arról az eperfás ligetről kapta, melyet Stróbl Alajos szobrászművész hozatott rendbe. A kertben található a józsefvárosi Kálvária téren állt régi, pesti, barokk kálváriakápolna felújtott épülete is.

  1. Városkút

A Budai-hegység nem bővelkedik forrásokban – kivéve a XII. kerületi Sváb-hegyet, amelynek keleti oldalában egykor három helyen is víz tört fel a föld mélyéből. Ezek közül kettő jelenleg is létezik: a Városkút és a Béla király kútja. A XV. században még megoldatlan volt a budai vár vízellátása, csak Mátyás király udvarának gazdagsága tette lehetővé, hogy a Sváb-hegy forrásvizét a várba vezessék. A közel hat kilométeres vízvezeték rendszer legfontosabb forrása volt a Városkút. A felső forrásház tulajdonképpen egy lejárat a hegyoldalba mélyen benyúló alagútba, amely kényelmesen járható. A folyosó egymástól fallal elkülönített két forrásteremben végződik, ahol több rétegforrás tör a felszínre. A források által szállított üledéket több ülepítőmedence hivatott felfogni. A felső kútházat elhagyva a hordalékától megtisztult víz egy kis, körülbelül kétméteres eséssel halad tovább az alsó kútház felé, ahol még egy ülepítőmedence következik. A vízvezeték az idők során többször tönkrement, majd helyreállították, de szerepe egyre csökkent, a modern vízművek kiváltották XV. századi elődjüket.

A Kulturális Örökség Napjairól bővebb információ itt található: www.oroksegnapok.hu