Igazi kincses hétvége következik.
2016. szeptember 17-18-án az ország számos helyén várják a látogatókat: múzeumok, templomok, titkos alagutak, lakóházak nyitják ki a kapuikat, hogy minél több érdeklődőnek engedjenek bepillantást a falaik közé. Egyes helyek kizárólag most látogathatóak, mások pedig külön színes programokkal készülnek a hétvégére. Az egyéni felfedezések mellett vezetett sétákkal is várják ezeken a napokon a kicsiket és nagyokat.
5 olyan kedvencünket mutatjuk be, ahol a természettel ismerkedhetünk: az állatokkal, a növényekkel vagy éppen a vízforrásokkal. Kalandra fel!
-
Állatorvos-történeti Gyűjtemény
Az állatorvosképzés helyszínéül szolgáló épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült, Zsolnay kerámiákkal és Róth Miksa üvegablakokkal díszített. A körülöttük lévő, szobrokkal teli park mára őskertté fejlődött. Az Állatorvostudományi Egyetem campusán található hazánkban az egyetlen állatorvos-történettel, állatgyógyászattal és állat-egészségüggyel foglalkozó állandó kiállítás. Itt az állatgyógyászat eszközei mellett a demonstrációs célra szánt, művészi értékű állatszobrokat, a patkógyűjtemény és a Kincsem-sarkot is megcsodálhatjuk.
-
Kőbányai Medence
Ismét nyitott kapukkal várja a látogatókat a Fővárosi Vízművek egyik leglátványosabb létesítménye, a Kőbányai víztároló medence. Az olasz mesteremberek által épített és a mai napig kifogástalanul üzemelő hatalmas csarnokok oszlopaikkal, téglaboltozatos födémükkel háromhajós templom hatását keltik. Ez a vízellátás legrégibb, ma is működő, építészetileg is káprázatos létesítménye. A medencének helyet adó terület pedig ősfáival, növényritkaságaival arborétum benyomását kelti. A folyamatos szakmai vezetésének köszönhetően a látogatók nemcsak a medence történetébe, hanem a főváros vízellátásának kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetnek. A programot fegyveres biztonsági őrök és a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatot üzemeltető kollégák bemutatója egészíti ki és teszi valódi hétvégi családi kikapcsolódási lehetőséggé.
-
FM KASZK, Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, Kollégium
Az ország egyik legrégibb szakközépiskolája, 1926 óta működik Budapest szívében, Zuglóban. Az oktatás 1906-ban gazdaasszony képzéssel kezdődött, 1926-tól középfokú kertésztanonc képzéssel folytatódott. 1972-től a földmérő-térképész képzéssel, 2013-tól környezetvédelmi képzéssel bővült a paletta. A kezdetekkor a névadó, Varga Márton kertészmérnök és igazgató tanítványaival megalkotta az iskola egyik kuriózumát, a japánkertet. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. Közel három hektáros gyönyörű kertjével, botanikai ritkaságaival, famatuzsálemeivel, az ország legrégibb és egyik legszebb japánkertjével várja a látogatókat az iskola.
-
Magyar képzőművészeti Egyetem-Epreskert
1882-től szobrászati és festészeti mesteriskolák működtek itt, jelenleg is festő és szobrász műtermeknek ad otthont. Nevét arról az eperfás ligetről kapta, melyet Stróbl Alajos szobrászművész hozatott rendbe. A kertben található a józsefvárosi Kálvária téren állt régi, pesti, barokk kálváriakápolna felújtott épülete is.
-
Városkút
A Budai-hegység nem bővelkedik forrásokban – kivéve a XII. kerületi Sváb-hegyet, amelynek keleti oldalában egykor három helyen is víz tört fel a föld mélyéből. Ezek közül kettő jelenleg is létezik: a Városkút és a Béla király kútja. A XV. században még megoldatlan volt a budai vár vízellátása, csak Mátyás király udvarának gazdagsága tette lehetővé, hogy a Sváb-hegy forrásvizét a várba vezessék. A közel hat kilométeres vízvezeték rendszer legfontosabb forrása volt a Városkút. A felső forrásház tulajdonképpen egy lejárat a hegyoldalba mélyen benyúló alagútba, amely kényelmesen járható. A folyosó egymástól fallal elkülönített két forrásteremben végződik, ahol több rétegforrás tör a felszínre. A források által szállított üledéket több ülepítőmedence hivatott felfogni. A felső kútházat elhagyva a hordalékától megtisztult víz egy kis, körülbelül kétméteres eséssel halad tovább az alsó kútház felé, ahol még egy ülepítőmedence következik. A vízvezeték az idők során többször tönkrement, majd helyreállították, de szerepe egyre csökkent, a modern vízművek kiváltották XV. századi elődjüket.
A Kulturális Örökség Napjairól bővebb információ itt található: www.oroksegnapok.hu