Fotózzunk dongókat!

Ma már (remélhetőleg) mindenki tudja, hogy a beporzók milyen fontosak a bolygónk számára. Nem csak a háziméh végez beporzó tevékenységet, de számos más faj is, például a poszméhek – most ők kerülnek fókuszba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felhívásának keretében.

A nagytestű poszméhekre egyre több figyelem irányul, elsősorban színes megjelenésük és a virágos mezőkhöz kötődésük miatt.

A poszméhek világállománya a beporzó rovarokon belül vizsgálva is egyes régiókban kritikus csökkenést mutat.

Ezen csökkenés egyik legfontosabb oka az intenzív vegyszerek, rovarölő- és gombaölő szerek jelentős használata. Még a méhek számára általában biztonságosnak tartott gombaölő szerekről is kimutatták, hogy megzavarják a mézelő méhek fejlődését és a poszméhek viselkedését. A poszméhek kolóniái ugyanis kevesebb munkást termelnek, kevesebb méhbiomasszát hoznak létre, és kisebb anyakirálynőkkel rendelkeznek a gombaölő szerrel való érintkezést követően. Ez azért is végzetes, mert a poszméhek esetében csak a királynők telelnek át, és egy királynő a következő évben mindössze 50-100 példányos kolóniát hoz létre. Az állománycsökkenés további oka a természetes élőhelyek csökkenése, illetve a szaporodási ciklusukhoz nem illeszkedő gazdálkodás (kaszálás, legeltetés) folytatása.

A poszméhek a legnagyobb termetű méhek.

Magyarul dongóknak is hívjuk őket, hangos, zümmögő-döngő, lomha repülésük miatt. A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 közé tehető. A legtöbb poszméhfajt Belső-Ázsiában találjuk, Közép-Európában 28 fajuk él. Testük nagy, zömök, vaskos, rendszerint tömött, tarka szőrbunda fedi. A bunda színezete igen változékony, éppen ezért nem feltétlen lehet ez alapján elkülöníteni a fajokat.

A poszméhek is államalkotó rovarok. A fészek nem olyan rendezett, mint a házi méhnél, a sejtek szabálytalan alakúak. Kívülről az egészet viaszgubó borítja be, melyet a méhek szalmaszálakkal, mohapárna-darabkákkal, fűszálakkal álcáznak.

A poszméhek többé-kevésbé virág specialisták, igen hosszú nyelvük van, tavasszal elsősorban a pillangósok (zsályák, gyűszűvirág, infű, sisakvirág, zanótok, herefélék stb.), míg nyár végén és ősszel a fészkesek (aszatok, bogáncsok) beporzásában van jelentős szerepük. Ezért a természetes, természetközeli gyepek érzékeny indikátorfajai. Életciklusuk miatt a gyepek kétszikű virágkészletének tavaszi és nyárvégi, őszi erőforrásaira is szükségük van. Tavasszal, nyár elején a kolóniák kialakításához, míg nyár végén a hímek felneveléséhez, ősszel pedig a megtermékenyített fiatal királynők teleléshez létfontosságú táplálékforrásokra kell támaszkodniuk.

Hazánkban 26 poszméh faj él, több mint a fele ritkának számít.

A kerti poszméh, a földi poszméh és a kövi dongó viszonylag gyakorinak számít. Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információnk. Egy terület fajösszetétele hűen tükrözi az élőhely ökológiai állapotát, aminek ismerete fontos lehet pl. a természetvédelmi kezelések tervezése során is.

Ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság elindít egy adatgyűjtési Poszméh Monitoring Programot., ami a méheknek az élőhelyükön történő lefényképezését jelenti. Egy kép elkészítésével keletkezik egy előfordulási adat. Az elkészített kép az adatbázisába kerül, az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítenek élőhelyük és az egyes fajok védelméhez.

A monitoring programhoz kötődően a nemzeti park nyereményjátékot is hirdet, aminek keretében márciustól október végéig keresgélhetjük a poszméheket.

További információ: ddnp.hu